Irodalmi Szemle, 2001
2001/9 - FÓRUM - Alabán Ferenc: A műfordítás — irodalmi fenomén (értekezés)
Alabán Ferenc 5) A magyar nyelvű bibliaszövegeknek van egy összefüggő láncolata, melynek eleje már a 13. században kereshető, s amely a késő-középkori kódexeken át szervesen belenyúlik a humanizmus és a reformáció fejlettebb, nyomtatott bibliafordításaiba, első ízben teremtve több évszázadon átívelő folyamatos magyar nyelvű írott szöveghagyományt. SZAKIRODALOM A magyar irodalom története I. kötet (Szerk.: Klaniczay Tibor), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964 Horváth János; Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954 Hadrovics László: Az ómagyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban, MTA I. OK V., Budapest, 1954, 79—181. és A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk, MTA I. OK XVI., Budapest, 1960 235—293. Szabolcsi Bence: Az Ómagyar Mária-siralom dallama, Argonanták, Budapest, 1937 és Vers és dallam, Budapest, Akadémia Kiadó, 1959, 33—49. Nemeskürty István: Diák, ír) magyar éneket, Budapest, Gondolat, 1983 Mártinké András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben, Budapest, Akadémia Kiadó, 1988 Benkő Lóránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémia Kiadó, 1980 Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink, Budapest, Móra Kiadó, 1977 2 MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS - A SZELLEMI ÉS FILOLÓGIAI GAZDAGODÁS FORRÁSA „Lehet prófétáié tehetségem, ismerhetem az összes titkot és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek”... (Újszövetség, Szeretet-himnusz) (ford. Békés Gellért és Dalos Patrik, Róma, 1951) Jelenünkben a Biblia szinte reneszánszát éli, és nagy népszerűségnek, olvasottságnak örvend. Mutatja ezt az a statisztikai adat is, hogy világszerte óriási példányszámban fogy el, és sok nyelven készül új bibliafordítás. Újrafordításkor visszatérnek az eredeti héber, arám, illetve görög forrásokhoz, hogy modern fordítói elvek szerint és adekvát módszereket alkalmazva fordítsák le nemzeti nyelvekre mind az Ó-, mind az Újszövetséget. Az irodalomtörténet szempontjából a Szentírás az egész európai irodalom egyik fontos pillére, mondhatjuk, mind a zsidóság, mind a kereszténység isteni sugallatra írt szent könyve. Ennek értelmében nem írók, költők fordították és fordítják hanem biblikus szakemberek. Érthető, hiszen a legjobb műfordítók sem vállalkozhatnak arra, hogy a hitelesség követelményének a teológiai szempontból elvárt fokon és mértékben megfeleljenek Újabban az egyházi szakfordítók munkájához azonban nyelvészetileg képzett stilisztákat is bevonnak
