Irodalmi Szemle, 2001
2001/9 - FÓRUM - Szarka László: Lanstyák István a magyar nyelv Szlovákiában című mográfiájáról
Fórum ismérve az anyagi vonatkozás. De nem is mellékes! Amikor a hazai író többletigyekezete legtöbbször szegényesebb értékelésben részesül, mely tény is „csökkent lehetőségeire” döbbenti, a díjazás anyagi vonatkozásai jelentőssé válnak De nem kevésbé fontos eredmény, hogy egy év könyveit-műveit átfogó értékrenddel, a szerzők korára, valóságlátására és esztétikai irányultságára való tekintet nélkül, mintegy egységes értékrenddel és figyelemmel mérhetjük fel. Hazai irodalmunk ma már több, jószerével négy-öt alkotónemzedéket, a legidősebbeket, a nagy öregeket számítva talán hatot is, sorakoztat fel, amely — különben örvendetes — tény szükségszerűen és óhatatlanul ízlésbeli és értékítéletbeli különbözőségeket, gyakran ellentéteket jelent A Posonium Irodalmi Díj kuratóriumának összetétele lehetővé tette, hogy a múlt év könyveit egységükben lássuk, és mérlegelő konszenzussal döntsünk a díjazottakról A következmény olyan egységes értékrend lehet, amely a jövőben enyhít a szükségtelen szembenállásokon és teret ad az elvi nézetkülönbségek tisztázásának A kiegyenlített esztétikai értékrend első számú haszonélvezője maga a hazai magyar irodalom lenne. Mindezek adhatnak az alkalomnak bizonyos emelkedettséget! A jó eredmények pátoszát! Az öttagú kuratórium több mint másfélszáz hazai kiadványból válogatott. A jelentős szám utal könyvkiadásunk életrevalóságára, persze a megjelent művek nagy része alkalmi és célkiadvány. Végül is mintegy háromtucatnyi műből válogattunk Általánosságban értékelve figyelemre méltó az elméleti és ismeretterjesztő irodalom bizonyos fölénye, két díj is alátámasztja, mely tényt akár kortünetként is felfoghatnánk Az alkotók közírói-tudományos érdeklődésére utal, irodalmunk szívesen vállalkozik a társadalmi jelenségek elméleti vizsgálatára vagy a hagyományőrzés nemes küldetésére. Ám a költészet is helytáll, kiegyensúlyozatlannak a széppróza teljesítménye bizonyult. Ami persze nem jelenti azt, hogy a jövő évi díjkiosztásnál akár fokozottabban is előtérbe kerülhet! A kuratórium jó érzéssel állapította meg, hogy egészében érett anyagból válogathatott Irodalmunk folyamatosan aktív és életképes, s az egyetemes magyar irodalom értékrendjén belül is helytáll Komoly nehézségei ellenére írásbeliségünk sokszínűnek és alkotóképesnek bizonyult Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában című monográfiájáról Az első világháború befejezése óta eltelt — a történészek által gyakran „rövid 20. századként emlegetett” — 80 esztendő négy nemzedék életének időkeretét jelenti. Ez a négy nemzedék itt a Kárpát-medencében ez alatt a rövid század alatt is annyi változást élt meg, mint máskor több száz éven keresztül. A kisebbségi helyzetbe került magyarok generációi például a történelem kényszerének, majd a pedig az élni akarás megtartó erejének engedelmeskedve, létrehozták saját közösségeiket, közösségi intézményeiket. Mindeközben szülőföldjükbe kapaszkodva vagy attól messzebbre kerülve kétnyelvű magyarokká váltak: a magyar mellett a többség, az állam nyelvét is megtanulták, a román, szerb, horvát, orosz, ukrán, szlovák, cseh kultúrával, történelemmel is megismerkedtek.
