Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES MÉSZÖLY MIKLÓST - Dénes György versei
Dénes György versei ki azt sem tudja, mért remeg benne a sajgó szerkezet, a félelem igézete, fölébe hajló végzete. A test kínjai A pillanatot elharapja a sasi kígyó, sási gyík, az idő arcomat faragja, megörökítvén görcseit, szemem vizenyős, fogam odvas, fejem búbján kopár sziget, gyomromban forog görbe kardvas, tegnap erős lábam biceg. Q inak, csontok, forgók, bütykök, lapockák, bordák, csigolyák, fájdalmak, lázak, lobok, üszkök, süllyed napom alább, alább. A köldökömet marja, vájja a sási kígyó, sási gyík, nem hősök hőse, aki állja: vinnyogva nyalja sebeit. Csak testünk nyomorú Csak testünk nyomorú, lám, a világ ifjúvá szüli önmagát, a föld elölről kezdi örömét, szép lesz, hogyha szép volt: ami szép. Testünk szövetén áttetszik a dér, levegőért liheg a vér, s a nyár föl se sóhajt, a kinti világ tovább éli aranyos tébolyát.
