Irodalmi Szemle, 2001
2001/3 - GYÜRE LAJOS HETVENÉVES - Hudák Katalin versei (önvédelem; képmutatás; a te csended; rezignált szerelem; üresen
Hudák Katalin versei önvédelem kék vagy — hideg villám — jégbe kiáltod a vacogó lemondást, széthasítod az élő facsemetét, hirtelen, könyörtelenül támadsz; szép vagy... hajszálaid közé fehér ingák bújtak, vonaglanak, nyakam köré fonódnak, bőrömbe vájva húznak... ...hozzád, idétlen bambulást hozol nekem, átkozott, meddő perceket, letéped szemhéjam, megfosztasz pajzs-vakságomtól! menekülni... próbálni, ha recseg is a gége a szorítástól, ha halálba hasadnak is a fák, ha fagyottan pattan szét a gondolat, akkor is: menekülni kell; és élni, tovább. képmutatás csonkahold és vádló pillantású csillagok bámulnak be rám az ablakomon, nyakam tekergetem, űzném el a rémes képeket... békák szerenádját hallgatom: ez nem is az én ablakom. gyere be, foglalj helyet,
