Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - L. GÁLY OLGA JUBILEUMÁRA - Polgár Anikó: Csengeri „magyar dolmányba” öltöztetett Catullusa (tanulmány)
Csengeri „magyar dolmányba” öltöztetett Catullusa Ritoók Zsigmond, aki Csengeri János műfordítói munkásságából elsősorban az antik művek esztétikai értékének terjesztését és az ókornak a korabeli ízlésnek megfelelő közvetítését emeli ki, szintén utal a Csengeri-fordítások hatástörténetének fontosságára: „A görög és a latin irodalom vonatkozásában kora műfordítója volt, s hogy a következő nemzedékek tovább juthattak, azért is volt lehetséges, mert ő a maga feladatát teljesítette.”40 Csengeri ugyan a mai irodalmi köztudatban szerény költői teljesítménye miatt közvetlenül (fordításai révén) nincs jelen, fordítói elvei a 20. századi latin—görög műfordítástörténetben meglehetősen peremre szorultak, Catullus-fordításainak azonban nem csekély érdemük volt a magyar Catullus-kép kialakításában és kiteljesítésében. JEGYZETEK 1 KEMPF József, Aiszkhülosz tragédiái. Fordította Csengeri János. A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása 1903, Egyetemes Philologiai Közlöny, 1906, 134-139. 2 Gaius Valerius CATULLUS versei, Irodalomtörténeti tanulmánnyal bevezetve és jegyzetekkel kísérve fordította Csengeri János, Buda-Pest, Franklin-Társulat, 1880. (A továbbiakban: CSENGERI 1880) 3 Dr. SZEGZÁRDY József, Csengery János élete és munkái, Szeged, 1926,16. Csengery neve a későbbi forrásokban ipszilonnal szerepel, Catullus-fordításainak megjelenése idején azonban még a Csengeri nevet használta, ezért én is ebben a formában használom. 4 „Csengeri fordítása, mint a mutatványokból láthatjuk, elég szabatos s könnyen folyó; nagyobb élvezhetőség kedveért rímeket használ klasszikus fordításban, ami magában véve helyes, ha csak egyes helyeken a rím jobb volna. Különben ez az első Catullus fordításunk s még sok szépet várhatunk Csengeri szorgalmától.” = Dr. KONT Ignác, CATULLUS, Pesti Napló, 1880, 162. szám (jún. 26.), 1-2. 5 EphK, 1882, 76-77., 287-288. 6 Mindkét idézet helye: Dr Csengeri János: Nauzikaa, Homérosz Odisszeájának VI. éneke, EphK, 1882, 76. 7 SZAMOSI János, Egy római költő életéből, Kolozsvár, Ajtai K. Albert Könyvnyomdája, 1894, 10. 8 86. carmen = EPhK, 1882, 179; 72, 83. carmen = EPhK, 1882, 452; 75. carmen = EPhK, 1884, 29; 95. carmen = EPhK 1887, 75. 9 CATULLUS versei (Latinul és magyarul). Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Csengeri János, Budapest, Franklin-Társulat, 1901. A továbbiakban: CSENGERI 1901. A szövegben szereplő Csengeri-idézetek oldalszámai is erre a kiadásra vonatkoznak. 10 Vö. L. SCHWABE, Questiones Catullianae, Gissae, 1862. 11 CSENGERI 1880, 139—140. 12 CSENGERI 1901, VIII. 13 Uo, VII—VIII. 14 Uo, VIII.15 CSENGERI 1880, 60-61. 16 Uo, 141. 17 CSENGERI 1901, 65. 18 CATULLUS versei. Catulli veronensis liber, Auctores Latini XV, Bp, Nemzeti Tan- könyvkiadó, 1998, 82. A továbbiakban: Auct. Lat. 19 Vö. A szembe teendő latin szöveg is szinte parancsolólag éreztette velem követelményeit. = CSENGERI 1901, VIII. 20 „Propertiusom és éppen Catullusom előszavában és talán másutt is megjelöltem álláspontomat, amely hála Istennek, teljesen azonos Arany János nyilatkozatával és költői gyakorlatával. Ő mondotta ki nálunk először, hogy mind a két eljárás jogosult s a választás a fordító céljától függ. A kétféle fordításnak klasszikus példája a Horatiusból fordított két óda, az 1,14 meg a II, 8. Amaz a hűalakú, emez az alakváltó fordítás remeke. Mégis, ha a magyar fordítást mint magyar költeményt (mert a jó fordítás az is akar lenni), a magyar ember füle és érzése szempontjából nézzük, vagy csak elfogulatlanul olvassuk és magunkra hatni engedjük, be fogjuk vallani, hogy a modern alakú költemény (Barinéhoz) közelebb áll a mi lelkűnkhöz és így élvezetesebb. - CSENGERI János, Caius Valerius Catullus összes költeményei Devecseri Gábor fordításában, EPhK, 62 (1938), 230.
