Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - L. GÁLY OLGA JUBILEUMÁRA - Polgár Anikó: Csengeri „magyar dolmányba” öltöztetett Catullusa (tanulmány)
Polgár Anikó 21 Vö. Ulrich von WILAMOWITZ-MOELLENDORF, Vorwort. Was ist übersetzen? = EURIP1DES, Hippolytos, Griechisch und deutsch von Wilamowitz-Moellendorf, Berlin, Weid- mannsche Buchhandlung, 1891,1-22. 22 CSENGERI 1901, IX. 23 Mindkét idézet helye CSENGERI 1901, X. 24 Maga Csengeri ezeket a fordításait formahűeknek tartja: „Azonban megtartottam az olyan versmértékeket, a melyek a mi költészetünkben is honosak, minő pl. a trimeter iambicus (4.29.)” = CSENGERI 1901, X. 25 CSENGERI 1901, X. 26 Uo., X. 27 Uo., XI. 28 „Megtartottam az eredeti vers lázas tartalmával annyira összelüktető Galliambús-verset, de diaeresissel négy tactusra osztva, a mire különben az eredeti is példát adott, úgy, hogy az egész fordítás mint magyar rhytmus olvasható.” = CSENGERI 1901, XI. 29 CSENGERI 1901, XI. 30 A Csengeri fordítói elmélete és gyakorlata között feszülő ellentétre Szilágyi János György is rámutatott „Az új Catullus felé fordulás jellegére azonban jellemző, hogy mindkét póluson filológus-, nem pedig költő-fordító állt, s nem kevésbé az is, hogy pár év múlva egy másik ismert és máig tartó elvi vita egy ütközetében Csengeri volt a költői szempont prioritásának védelmezője: »ha a műfordításban e két szempont összeütközésbe kerül, ...a philologiai hűségnek kell kapitulálnia a költői hatás előtt- (EPhK 28, 1894, 215) - példázatul arra, hogy műfordítói elmélet és műfordítói gyakorlat útjai mennyire távol kerülhetnek egymástól." = SZILÁGYI János György, Catullus noster, Antik Tanulmányok 25 (1978), 239. 31 ifj. REMÉNYI Ede: Catullus versei, EPhK 25 (1901), 474. 32 MARÓT Károly, Horatius költeményei Csengery János áttültetésében, EPhK, 46 (1922), 33. Marót Károly Csengerire vonatkozó nézetei a későbbiekben gyökeresen módosultak: „Részünkről, mégis, Csengery ilyen és hasonló, részben ki sem mondott kételyeit tekintjük az ő vérbeli filológus voltának legkétségtelenebb igazolásai gyanánt, és elfogadjuk őt ilyennek, még ha esztétikai-irodalmi meggyőződésének engedve, véleményünk szerint legalábbis, tévedett pl. a forma és versmérték magyarosításának kísérleteivel, a római elégikusok, Horatius és főleg Homeros eseteiben." « M. K., Csengery János (1856. X. 2. - 1945. IV. 21.), Antik Tanulmányok 1 (1954), 144-145. 33 A patrona virgo egyéb értelmezéseiről lásd HORVÁTH István Károly, A catullusi költészet népi kapcsolatai, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem évkönyve 1955, Bp. 1956,137-138. 34 C. Valerius CATULLUS válogatott versei, Fordította: Gulyás Gábor, Debrecen, Lehotai Pál Könyvnyomdája, 1936. 35 Faludy az antik versformák használatáról nézeteit a következő írásában fejtette ki: FALUDY György, Versformák pszichológiájáról. Az alkaioszi versszak és a gondolatszabadság, Szép Szó 6 (1938) 261-265. 36 Caius Valerius CATULLUS összes költeményei, Devecseri Gábor fordításában, Kerényi Károly bevezetésével, Bp., Officina, 1938. A továbiakban: DEVECSERI 1938. 37 CSENGERI 1901, 55. old. és DEVECSERI Gábor, Arany lant, Magyar Helikon, 1979, 311. (A továbbiakban: DEVECSERI 1979) 38 DEVECSERI 1938, 67. old. 39 CSENGERI János, Caius Valerius Catullus összes költeményei Devecseri Gábor fordításában, EPhK 62 (1938), 235. 40 RITOÓK Zsigmond, A pseudo-hésiodosi Pajzs (áspis) Csengery János átültetésében és jegyzeteivel, Antik Tanulmányok 37 (1993), 194. Felhasznált irodalom Gaius Valerius CATULLUS versei, Irodalomtörténeti tanulmánnyal bevezetve és jegyzetekkel kísérve fordította Csengeri János, Buda-Pest, Franklin-Társulat, 1880. CATULLUS versei (Latinul és magyarul), Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Csengeri János, Budapest, Franklin-Társulat, 1901 C. Valerius CATULLUS válogatott versei, Fordította: Gulyás Gábor, Debrecen, Lehotai Pál Könyvnyomdája, 1936. Caius Valerius CATULLUS összes költeményei, Devecseri Gábor fordításában, Kerényi Károly bevezetésével, Bp., Officina, 1938.
