Irodalmi Szemle, 2000

2000/5-6 - A 70 ÉVES DUBA GYULA KÖSZÖNTÉSE - Alabán Ferenc: Az irodalom interpretációja 1. (értekezés)

Az irodalom interpretációja 1.

alakíthatjuk ki. A sajtóban és a könyvkiadásban ui. sok olyan szöveg van, amely szándékában funkcionális ugyan, de használatában (érvényesülésében) nem az, sőt kifejezetten irodalmi. A riportok, az esszék, a könyvkritikák, sőt a filozófiai, a bölcseleti munkák is az olvasók szemében gyakran irodalminak számítanak, mert azok is. Az irodalom és az irodalmi jelenség — a befogadás szempontjából — többek között tehát egyéni és kollektív lélektani kérdéseket is felvet, mert az irodalom fogalmának értelmezése és definíciója az olvasó és az alkotó szándékának hasonlóságát, egyezését is feltételezi, tágabb értelemben pedig e szándékoknak legalább összeférhetőségét igényli. Az irodalom szerepkörének legújabb vizsgálatai éppen ennek a szempontnak az elsőbbségét hirdetik és érvényesítik egyre következetesebben, mert a hermeneutika megtalálta (valójában újra felfedezte) a történetiségében egyedi olvasót, és aktualizálta a befogadásesztétika meghatározó dimenzióit.

JEGYZETEK

1. Lásd bővebben Az irodalom szó jelentései In.: Szerdahelyi István: Irodalomelmélet mindenkinek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1996,15—20. o.

2. Lásd részletesebben például: Román Jakobson: Hang — jel — vers, Budapest,1969; Józsa Péter: Kód, kultúra, kommunikáció, Budapest, 1976, 1978; Deme László: A beszéd és a nyelv, Budapest, 1976; Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Budapest, 1977 és más művek.

3. Kulcsár Szabó Ernő: A másság mint jelenlét, Jelenkor, 1988, 7—8. szám, 701. o.

4. Utalás Nicolai Hartmann esztétikai felfogásokat osztályozó megkülönböztetéseire (Esztétika, Budapest, 1977, 408. o.). Lásd részletesebben Ungvári Tamás értelmezését, In.: A szépség születése. Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988,13—16. o.

5. Erre vonatkozóan pontos képet kaphatunk A magyar irodalom története I. (szerk. Klaniczay Tibor), Budapest, Akadémiai Kiadó, 19o4, kézikönyv irodalom-értelmezésének tartalmi koncepciójából.

6. Révai Miklós két legjelentősebb munkája már a 19. század elején jelenik meg: Antiquitates lieraturae Hungaricae (1803), Elaboratior grammatica (1803—1806). Verseghy Ferenc fontos nyelvészeti és esztétikai műve szintén a 19. században lát napvilágot: Analytica institutionum linguae Hungaricae, I.—II. kötet (1816—1817). A nyelvújítás, a verselés és a fordítás kérdéseiben heves vitát folytattak egymással.

7. Bíró Ferenc A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, Balassi Kiadó, 1994, 21. o.

8. Utalás a Benedek Marcell által szerkesztett Irodalmi lexikon (Budapest, 1927) című kiadványra, melynek megírására ötven szerző vállalkozott.

9. Magyar irodalmi lexikon, I. ( III. kötet (Főszerkesztő: Benedek Marcell), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963,1965. Az idézet-részletek az előszóból valók.

10. Romániai magyar irodalmi lexikon I. (A—F), Főszerkesztő: Balogh Edgár, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981, 5. o.

11. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995 (Főszerkesztő: Fónod Zoltán), Bratislava, Madách-Posonium 1997.

12. Róbert Escarpit: Irodalomszociológia. A könyv forradalma, Budapest, Gondolat Kiadó, 1973, 19. o.

13. Utalás Papp Tibor megállapítására, akinek a Les tris riches heures de lordinateur no 1 cím francia nyelvű művét 1985. júniusában mutatták be a párizsi Pompidou Kultúrközpontban. Két hónappal később Kalocsán, a Schöffer-szeminárium keretében megtartott Magyar Műhely-talál- kozón a Vendégszövegek számítógépen 1 című munkája is bemutatásra került (Múzsával vagy múzsa nélkül?, Budapest, Balassi Kiadó, 204. o.).

14. Szkárosi Endre: Hogyan képzelem el a következő 25 év irodalmát? Magyar Műhely, Párizs

— Bécs — Budapest, 1988, 2. sz., 28. o.

15.Bojtár Endre: Az irodalmi mű értéke és értékelése. In.: A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben (szerk. Szili József), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992, 20. o.

16. Horváth János: Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai, Budapest, 1908, 49. o.

(A befejező részt a következő számunkban közöljük.)