Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Lanstyák István: Nyelvi hiány (tanulmány)
Nyelvi hiány álul készített kétnyelvű felirat szlovák változata treska ’tőkehal’, a magyar viszont hal volt. Tudvalévő, hogy e halfajta neve a mindennapi beszélt nyelvben treszka, mivel azonban ez direkt kölcsönszó, írásbeli használatára a boltosok nem is gondolhattak; Így került a szlovák treska mellé ennek magyar hiperonimája, a hal. (Amely egyébként kommunikatív szempontból teljesen semmitmondó volt, hiszen a terméken látszott, hogy hal, a magyar szónak „csak” szimbolikus jelentősége volt.) 8 A nyelvcserét leegyszerűsítve olyan folyamatként határozhatjuk meg, melynek során egy kétnyelvű beszélőközösségben egyre több beszélő szocializálja gyermekeit másodnyelvén; a folyamat végeredményeként a közösség eredeti, első nyelve teljesen eltűnik. 9 Szlovákiai magyarokon itt főként az erős nemzettudatú csoportot kell érteni. Többnyire azokról az emberekről van szó, akik magyar tannyelvű alapiskolába, ill. gimnáziumba jártak/járnak, ill. ilyenbe járatják gyermekeiket, homogén magyar házasságból származnak, ill. ilyenben élnek, s akiknek nemzeti értékrendje — Lampl kifejezésével élve „szilárd nemzeti" (1999:8). E csoportnak mintegy a szlovákiai magyarságot reprezentálóként való kiemelése egyrészt azzal indokolható, hogy az ilyen beszélők vannak többségben, másrészt pedig azzal, hogy a szlovákiai magyarságot reprezentáló emberek zöme épp ebből a csoportból való (közéleti személyiségek, művészek, társadalomtudósok stb.). Ezenkívül az immár egyetlen pártba tömörülő, mérvadó magyar politikai irányzatok is ezt az értékrendet képviselik, a magyar kisebbség feltűnően nagy hányadának támogatását élvezve; továbbá az államhatalomtól független központi szlovákiai magyar sajtó is szinte kizárólag e csoport véleményének ad teret. Az e csoportba tartozó magyarokra tekinthetünk úgy, mint akik a szlovákiai magyar beszélőközösségnek mintegy a magvát alkotják, de természetesen nem azonosak vele. A magyar és a szlovák közösség „prototipikus” képviselői közt az átmeneti „esetek” széles skálája található, melyeknek vizsgálata tudományos szempontból nem kevésbé érdekes, bár nehezebb feladat. 10 A probléma nem oldható meg belső kölcsönzéssel, vagyis a magyarországi szakterminológia egyszerű átvételével és elterjesztésével (bár ez sem volna kis feladat, hiszen a magyarországi műszókincset még a szlovákiai magyar szakemberek zöme sem ismeri), egyrészt az eltérő reáliák, másrészt a magyarországi és a szlovákiai szakszövegek stílusbeli és megfogalmazásbeli különbségei miatt. HIVATKOZÁSOK Bergendiné Urbán Mónika, 1998. Szlovákiai magyar diákok véleménye a kétnyelvűségről. In: Lanstyák István —Szabómihály Gizella szerk., Nyelvi érintkezések a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre, 78—86. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó és A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Driessen, Bárt, megjelenés alatt. A further step towards the European Union - a legal analysis of the 1999 Slovak law on the use of languages of national minorities. Göncz Lajos, 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapestj—Újvidék: Osiris Kiadó, Fórum Könyvkiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely. Jakab István, 1987. Nyelvi vétségek és kétségek. Bratislava: Madách. Jakab István, 1995. Értsünk szót egymással! Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. Kontra Miklós, 1990. Fejezetek a South Bend-i magyar nyelvhasználatból. Budapest MTA Nyelvtudományi Intézet. Kontra Miklós —Saly Noémi szerk., 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest: Osiris Kiadó. Krcseková, Mária, 1994. Kétnyelvűség az egészségügyben a Dunaszerdahelyi járásban. Szakdolgozat. Bratislava: FF UK. Labov, William, 1969/1972, The Logic of Nonstandard English. In: Pier Paolo Giglioli szerk.., Language and Social Context, 179—215. Harmondsworth: Penguin Books Ltd. Lampl Zsuzsanna, 1999. A saját útját járó gyermek. Három szociológiai tanulmány a szlovákiai magyarokról. Pozsony/Bratislava: Madách-Posonium. Lanstyák István, 1999. Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1/2, 75—83. Lanstyák István - Szabómihály Gizella, 2000. Nyelvi jogaink érvényesítésének nyelvi feltételei. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2/1, 85—98. Sándor Klára, 1994. Hogyan kell tervezzünk? Előadás a 7. élőnyelvi konferencián (Nagyme- gyer, 1994. október 14—15.) Kézirat.
