Irodalmi Szemle, 2000

2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Pulen Tibor: Bekerítve; Csak vagyok; Még; Sorrend; Mindenki maga; Én is sírhatok; Állatok; Fáj (vers)

Pulen Tibor*

Bekerítve

Szorul a hurok,

Én bent szorulok,

S ha megmozdulok, Elpusztulok.

Csak vagyok

Nem vagyok több Nem vagyok nagyobb Csaté vagyok,

Zsugorodok,

senkinél, semminél, míg el nem fogyok, mert kicsi vagyok.

Még

Kicsavarva,

Eldobva,

Falhoz vágva,

Elkopva,

Tönkretéve,

Összetépve, főbb időkre Félretéve Reménykedem.

Sorrend

Egy újabb nap,

Egy újabb éj,

Egy újabb mámoros szenvedély,

Egy újabb remény,

Egy újabb vágy,

Egy újabb halál,

S a pusztulás.

* Pulen Tibor a kassai Műszaki Egyetem informatika szakának hallgatója.