Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - TALLÓZÓ - „A rituálék fontosak”. Hans-Georg Gadamer a filozófia esélyeiről és határairól
Tallózó eleve elrendezettnek tekinteni. A kérdezésnél nem pusztán arra kellene törekedni, hogy fontos információkat szerezzünk. Hisz már az „információ” szó is azt mondja: ez valami olyasmi, amin nem kell tovább gondolkodni. — Hogyan lehet az embereknek megtanítani, hogy alapvető kérdéseket tegyenek fel? — Nos, először is az igényt, a kíváncsiságot kell felkelteni. Ez rendszerint leginkább 14 és 18 év közötti embereknél működik. Ma a filozófiai beállítottság iránti érdeklődést kell felébreszteni, ahelyett, hogy mindent szabályokkal és előkészített tudással írjunk elő. Már évek óta csak az iskolák felsőbb osztályaiba, tehát gimnáziumokba járok, hogy kis előadást tartsak, és azután beszélgessek a diákokkal. Ez az az életkor, amelyben az embereket a leginkább meg lehet szólítani. — Miért tűnik a filozófia az átlagember számára olyan absztraktként? — Nem tudom, hogy ez egyáltalán helyes megítélés-e. Még azoknak az embereknek is, akiket tökfejnek tartanak, nagy filozófiai érdeklődésük lehet... — ...de nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy filozófiai kérdéseket megválaszoljanak. — A filozófusok erre még kevésbé képesek. De mindazonáltal meg tudják mondani, hogy miért nem tudják a kérdéseket megválaszolni. — Sokan félnek a filozófiától. Mi ennek az oka? — Például azért lehet, mert a filozófiát gyakran úgy írják le, mint egy, a logikával összekapcsolt tudományelméletet, mint a tudományok módszertanát. Ez tényleg egy nagyon absztrakt terület, mint ahogy még jó néhány más is. Megfordítva aztán mindent, ami nem ennyire az absztrakcióra és precízióra törekszik, puszta „retorikának” neveznek, Egyszer az egyik barátomnak, egy nagyon elismert fizikusnak elküldtem egyik munkámat. Amikor visszakaptam, minden harmadik oldal szélén ez állt: „retorika!” Ez bizony kritika volt a részéről. — Van valami kifogása a logika ellen? — Nincs. Csak helytelen dolog a logikát és a tudományos gondolkodást az emberi életre átvinni. — Miért? — A logikusoknak akceptálniuk kellene, hogy a beszélgetések soha nem működnek és nem is működhetnek teljesen logikusan. — Miben reménykedik Ön a filozófiát illetően? — Nagyon szép dolog lenne, ha nekilátnánk annak, hogy a világvallásokat ismét beszélő viszonyba hozzuk egymással. — Nem többet várnak el az emberek a filozófiától, mint valamiféle valláspótlót? És nem kellene a filozófusoknak még világosabban elmagyarázniuk, hogy ezek az elvárások teljesíthetetlenek? — De igen, helyesen mondja. Másrészről viszont azért mégiscsak többet tudunk mondani annál, mint hogy „nem tudhatjuk, van-e isten” stb. Ha a konfuciánusokra vagy a buddhistákra gondolok, könnyen el tudom képzelni, hogy az emberi jogok fogalmáról lehet velük beszélni. Vagy például lehet beszélni a vallási rituálék jelentőségéről/jelentéséről, vagy meg lehet próbálni
