Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - G. Komoróczky Emőke: A határon túli magyar irodalom kislexikona 1920-tól napjainkig
Könyvröl könyvre Vizsgált könyvünk egyik alfejezete, A valóság keresésétől az esztétikum megtalálásáig című, Tőzsér Árpád tanulmányairól és esszéiről ad összefoglaló értékelést. Tőzsér vállalt kettős szerepe — a költői és műbírálói — teljes szimbiózisban él egymással, s mindkettő szellemi hozadékot jelent mind a társadalmi, mind az irodalmi közgondolkodásban. Előrevivő vitái, esztétikai ítélkezései „értékprovokációk”. Alabán Ferenc gondosan elemzi a tanulmányíró és kritikus Tőzsér munkásságát. Az irodalom valósága című tanulmánykötettel (1970) kezd, majd folytatja a Genezis (1979), a Szavak barlangjában (1980), az Escorial Közép-Európában (1992) című jelentős gyűjteményekkel. Az utóbbiban a líra vizsgálata mellett a szlovákiai magyar epika elemzését (főleg Dobosét és Grendelét) is megtaláljuk, mintegy a Duba Gyula-i analizáló jelenlétet igazolva s egyben opponálva. Ismertetett kötetünk harmadik fejezete „A megújulás vetületei”, amely többek közt hangsúlyozottan azt taglalja, hogy a számítógép univerzális térhódítása mennyiben bővíti az irodalom-interpretációk lehetőségeit. A komputer révén bevezetett eljárások nem egy esetben módosítják a műfajokat, az értékrendet, a szépirodalom eszköztárát, és megreformálják az irodalomtudományi kutatásokat is. Napjainkban a jelentős elektronikai közvetítők nagyban átveszik az irodalomolvasók „valódi” funkcióját, s újfajta esztétikai kommunikációt teremtenek. Az irodalmi szöveg-/alkotás-/vizsgálatok, az irodalmi kontextusok üzenete a műszaki eszközök felhasználásával egyre kiterjedtebb. A műfordításirodalom kultiválása, a komparatisztikai vizsgálatok némi térhódítása új feladatok, új lehetőségek, új érdekek megfogalmazását teszi lehetővé. Ezek együttesen provokálják a szépirodalom és az irodalomtudomány metamorfózisát s az irodalomoktatás módszereinek megreformálását. Alabán Ferenc tudományos igénnyel megírt könyvéről végezetül elmondhatjuk, hogy mély merítéssel válogat az elemzendő problémakörökből, s gondos szelekcióval valósítja meg az anyag kompakt, rendezett kivitelezését. Az irodalom genézisére, metamorfózisára és recepciójára vonatkozó gondolatainak taglalása a hermenutika dimenzióiban mozog, s általa mutatja be és tágítja a(z) (meg)értés horizontját. A szerző előítélettől mentes bíráló magatartása az irodalom esztétikumának felismerésében, megértésében és kifejtésében értékkutatásra, értékteremtésre ösztönzi olvasóját. L. Erdélyi Margit A határon túli magyar irodalom kislexikona 1920-tól napjainkig (Összeállította: Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván) A Tudás Könyvtára sorozatban jelent meg a kislexikon, amely az anyaországon kívül élő, de magukat magyarnak valló XX. századi alkotókat veszi számba, minden korábbi hasonló vállalkozásnál teljesebben (mintegy 600 író, költő, irodalomtörténész adatait dolgozza fel, legfontosabb műveik
