Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - Milan Richter: A végén nem leszel elhagyott; Utánunk a hamu...; Csendélet halott nyúllal; A totalitás övezetében (vers)
Milan Richter versei — Csakhogy pont délben. A lég lehűl, a madarak nem repülnek, a kígyók elbújnak, szél támad. Kedvesem, a sámánok ebből tőkét kovácsolnak. Parancsolják, hajtsatok fejet, másképp megvakultok! És önmagunknak ártani istenkáromlás. — Ma senki sem dől be ennek. — Elég, ha egyetlen sugár éri a recehártyáját és megvakul, higgyen nekem. — Ne rémítsen, csak séf tét akar... — Gondoljon Perzeuszra! Csak pajzsa ezüst tükrében láthatta Medúzát teljes rútságában... — Tudom. Nemzetségéből származom. Eklipsza vagyok és ezen övezeten csak áthaladok, némi rettegést hagyva hátra... Fordította Archleb Gály Tamara Fodor Kata: Rossz kiskutya, tus, tempera, 1988
/
