Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - JUBILÁNSOK - Fonod Zoltán: Egy 65 éves fiatal költő információs bankja (beszélgetés)
A 65 éves Tőzsér Árpád köszöntése — A Négy negyed cím tkp. a négy utolsó kötetemre (Genezis; Adalékok, Történetek Mittel úrról, Leviticus') utaL A Genezis viszont - válogatva, ciklusokba komponálva - tartalmazza a régebben, az 1979 előtt írt verseimet is, méghozzá visszafelé haladva az időben. Ilyenféleképpen tehát a Négy negyed életműegészet s idő- és műegészet is akar jelenteni. * A Genezis megjelenésekor az volt a terved, hogy öt könyvbe foglalod a világidőt. A szándék teljesítése megakadt vagy csak késik? — Már rég várom, hogy valaki a fejemre olvassa ifjúságomnak e vétkét! Igen, valamikor szerénytelenül valóban pentateuchust (öt könyvet) terveztem, a Genezis lett volna a nyitó kötete, korai verseimből összeállítottam egy olyan válogatást, amely az Exodus címet viselte (látod, abban benne volt a Férfikor is!), de szerencsére ez a válogatásom nem jelent meg, 1997-ben viszont megjelent a tervezett Öt ötöd harmadik darabja, a Leviticus A Négy negyed hátsó borítóján aztán töredelmesen beismertem, hogy úgy látszik, csak az isteni dolgok ötös osztatúak, azaz nagyképű istenkísértés lett volna a mózesi Öt ötöd mintájára pentateuchusba erőltetni az életművemet, s hozzá még a többi szent címet is kisajátítanom. Numeri és Deuteronomium tehát már nem lesz. * A rész élménye helyett az egész élményéből kell verset csinálni — vallottad egykor Eliot és Ezra Pound verseszményét. Manapság miből építkezel? — A művész mindig részből építkezik, de egészet épít. Sokan viszont a posztmodern irodalom alapkritériumát épp abban látják, hogy ez a stílusiskola a részekből valamiféle halmazt, azaz központ nélküli szövegorganizációt képez. Eszerint én nem vagyok posztmodern (persze nem is akarok az lenni). Szerintem nem a világ létezik Egészként (azt én is inkább részekben, töredékeiben, sőt töredékesnek tapasztalom), hanem az ember. Legalábbis sikeres perceiben egész, s ilyen sikeres perce a műve, amely hogyha nem egész, akkor nem mű, hanem valóban csak egy rakás - halmaz. * Az volt annak idején a szándékod, hogy a nagy egységesülésben magad is egységesülj, felszámold műfaji hasadtságodat. Verseidet tanulmányaidhoz akartad közelíteni. Sikerült? — A Genezisben ezt a műfaji egységesülést a gyakorlatban is megpróbáltam. Nem egészen az lett belőle, amit elképzeltem, de - mint a középkori alkimisták, akik az aranycsinálás helyett a szappancsinálás módját fedezték föl — én is fölfedeztem valamit: a meglehetősen torz, de azért járó, működő, gesztikuláló, élő Mittel-verseket. * Mely verseidet, köteteidet tekinted költői pályádon fordulópontnak? — A Genezis mindenképpen fordulópont. A Mittel-ciklusnak akkor is ez a kezdete, ha benne a Mittel szó még le sem íródik. A Genezis beszéd- és szerkesztésmódja már felismerhetően mitteli. A Leviticus is fordulópont akart lenni (a Mittel-versekhez képest), de a visszhangjából ítélve ez távolról sem
