Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - Kovács András Ferenc: Szép magyar mulatságok (versek)
Kovács András Ferenc versei Fenékig idd ki — vágd az ősi földhöz' Ex! Légy magyar! Sej, Klapka, hajh, Kossuth. Hej, milliókat vertem el én, milliókat! Törikszakadtig mekkorát mulattam, Miközben elfolyt annyi drága bor, Ecetté lett a számban már a gőg, S a zsúpfödél fejem fölött kigyúlt! De én húzattam, újra csak magamnak, Mint árva árnyék holdvilágos erdőn, Ezerszer elszállt, szent nótáidat, Te tékozlásban koldus önmagad Kárán tanulni nem tudó bolond Nábobi nemzet — mekkorát mulattunk, Törikszakadtig hon, kis törikszakad nép! Kompletórium Amiként madarait az égbolt, Rejt engem is vándor magasság: Elvisz, magába ringat, átlebegtet, Elrejt, elejt — 5 estemben elfelejt.
/
