Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - E. Fehér Pál: Néhány újabb könyv a Svejkről és Hašekról
KÖNYVRŐL KÖNYVRE katolicizmus legeredetibb alakja, s mellesleg Masaryk és Karéi Capek kitartó ellenfele azt állította, hogy: „Svejk egy Don Quijote nélküli Sancho Panza”, azaz földhözragadt kispolgár. Václav Cerny, a század egyik legnagyobb hatású cseh irodalomtörténésze pedig szintén a cseh nemzet torzképét vélte felfedezni a regényben. Ám egy prágai nyomdász, Milán Hodik és társa, Pavel Landa, aki úgy jellemzi önmagát, mint „kiérdemesült tenyészbika és szaxofonista” úgy vélték: helyes, ha lexikont készítenek „a Svejk szerelmesei számára”, két kötetben. Az első még 1988-ban látott napvilágot, a második 1999 végén. Összesen hatszázhatvan oldalon. Majdnem olyan vastag, mint maga a regény. A szerzők sorra vették a mű minden szereplőjét, a fogalmakat, a felemlegetett könyveket, a helyneveket, a történelmi eseményeket. A szerzők roppant alapos emberek, és — ami nem kevésbé fontos — Hasek hűséges tanítványai. Abban, persze, nem az író volt a mesterük, hogy miként kell fáradhatatlanul bújni a könyvtárakat régen elfelejtett dolgok tisztázására, mert az bizonyos, hogy az 1923. január 3-án, alig negyvenévesen elhunyt Hasek aligha járt életében tudományosnak akár csak távolról kinéző intézményben. Ugyanakkor viszont — éppen ez a lexikon is bizonyíték rá — meglepően széles történelmi, irodalmi és nyelvi ismeretei voltak (például anyanyelvén kívül beszélt németül, magyarul, oroszul — ezeken a nyelveken újságokat szerkesztett és cikkeket írt). A lexikonszerkesztők tulajdonképpen azt tanulták el Hasektól, illetve Svejktől, hogy miként engedjék szabadon fantáziájukat. Mesélnek, mint azt a derék katona tette volt. Ez a lexikon ezért szórakoztató olvasmány. Végül is arról értesülünk, hogy mi juthatott a kortárs prágai olvasó eszébe, amikor, például, arról olvastak: Kokoska úr kutyaszart gyűjt. Üzleti célból. Ez ma már amolyan hülyéskedésnek tűnik. Holott — mint ezt a lexikonszerzők egy 1865-ben kiadott szakmunkából megtudták — a kutyaszar nélkülözhetetlen alapanyaga a francia eljárással, bárány- vagy kecskebőrből készített kesztyűk finomítására alkalmazott pácolófolyadéknak. A kutyaszargyűjtés tehát nem egyszerű hobbi volt... Egyébként ez a lexikon nemcsak azt tudatja velünk, amit Hasek vagy Svejk tudhatott, de azt is, amiről csupán az utókornak lehetett tudomása. Hasek semmi esetre sem tudhatta például, hogy az általa rendesen csak vén hülyeként emlegetett uralkodó, I. Ferenc József miként ült modellt saját lovas szobrához. Fotó készült erről az eseményről, és a szerzők felkutatták ezt fényképet: az agg császár és király állványzatra szerelt nyeregben ül, mert nem tudtak olyan szelíd hátaslovat szerezni, amelyik mozdulatlan maradt volna, amíg a művész a vázlatokat elkészíti. Közismert, hogy a regény szereplőit Hasek élő személyekről mintázta, életrajzuk, jellemük is többé-kevésbé olyan volt, mint ez a műben róluk olvasható. Vonatkozik ez Lukás főhadnagyra, Svejk gazdájára is, aki akkoriban igazolt át a csehszlovák hadseregbe és tette le a cseh nyelvvizsgát, amikor Hasek alakját megörökítette, amit a tiszt, természetesen, nem is sejtett. A regényből nem derül ki, mert Hasek maga sem ismerte ezt az adatot, hogy Lukás Nagyváradon született 1886-ban elnémetesedett cseh családban. Az pedig végképpen titok maradt az író számára, hogy a főhadnagy, amikor a háború
