Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - Czibor Zita: A borostás férfi visszatér (bűnügyi történet)
Czibor Zita A borostás férfi visszatér I A sötétkék dzsip élesen vette a kanyart a szerpentinen. A hátsó ülésen fekvő férfi nagyot huppant, összekötözött kezével csak nehezen tudta kitapogatni a fején éktelenkedő púpot. 6-os szórófejes Űzi, ezek nem szórakoznak — gondolta magában Diego Sanchez Ez a gondolatsor már akkor is átfutott az agyán, amikor a California állambeli San Luis Obispóban átverte azt a zálogházast. Illetve csak át akarta verni, de mire észrevette, hogy a hátsó ajtó nincs nyitva, sőt egy Uzi-s gorilla őrzi, már késő volt. Diego Sanchez betörő, műkincstolvaj és szélhámos már egy sötétkék dzsip hátsó ülésén találta magát, összekötözött kézzel, feldagadt fejjel és eszméletlenül. Amint hozzáért a púphoz és belehasított a fájdalom, az eszméletlen állapotot azért még meghosszabbította volna. Inkább az ájulás, mint a nyilalló kín. De ha már így esett, tőle telhetőleg igyekezett megállapítani, hová viszik. Rövid szemlélődés után rádöbbent — oda, ahonnan jött, vissza a pakersfieldi ranchokhoz. Minden ismerős volt, a kanyargós, hepehupás utat körülvevő szürkésfehér sziklák, gyomrukban rengeteg sóval, a kékeszöld dombok, belsejükben rézzel, végül pedig a zöldesbarna hegység, amin túl már csak a sivatag van, termékeny részein néhány farmmal. Diego Sanchez alaposan meglepődött, amikor nem nyugat felé kanyarodtak az utolsó kereszteződésnél, hanem villámsebességgel továbbhajtott a kocsi, egyenesen bele a vöröslő Mohave sivatagba. Ez nem az a sivatag volt, ahol a férfi előző rablásait végrehajtotta. Illetve az, de egy kicsit keletebbre, esetleg északabbra? Nem tudta, mikor indultak, a nap pedig — milyen érdekes! — mintha mindenhonnan tűzne. Na mindegy, ez még az Űzi — gondolta ismét Diego Sanchez És ez is, gondolta volna tovább, de ekkor már nagy ívben repült kifelé a kocsiból, egy lendületes lökésnek köszönhetően, és egy nem kevésbé lendületes, hatfordulós szaltóval a sivatagi vörös homokon landolt. Eléggé szerencsétlenül a fején lévő púp ért először földet, illetve homokot, úgyhogy egy időre megint sikerült kiütnie magát. Amikor magához tért, első dolga volt rendbe tenni magát. Ez azt jelentette, hogy tíz körömmel végigszántott vállig érő göndör haján, valamelyik fürtben megtalálta a szalagot, és újra copfba kötötte; ezután addig rángatta gyűrött, szakadt ingét, amíg a körülményekhez képest diszdingváltra igazította magán. Miután végzett, elindult. Először a páragomoly felé, mert úgy gondolta, arrafelé vannak a hegyek, később azonban rájött, hogy csak a délutáni állott forróságtól tűnik
