Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - Vladimír Páral: A jó feleség holtig tanul (novella)
Vladimír Páral partján stb. Tökéletes feleség. Most már tudta, hogyan kell szorosan a férjéhez simulni, amikor mint a macska (vagy mint a tigris?) összehúzott szemekkel fogadta őt az előszobában, de aztán nyomban ismét gyengéd, vidám, elbűvölő, dolgos volt, vagyis ami éppen kellett, s amikor azt olvasta, hogy Kleopátra a már nem túlságosan nagy nemi energiával rendelkező Caesart a szerelem szájra történő kiterjesztésével szerezte meg, ő is megtanulta ezt az orális módszert, mindig tökéletesen, ezüst estélyi ruhában, a hétvégi házban szerelőruhában, a folyóparton vízálló futó trikóban, a konyhaszekrénynél kötényben — mint az olyan nő, akire minden férfinak fáj a foga. Ám azután ismét csak a hétköznapok unalmának pókhálója következett — erre akkor jött rá, amikor megismerkedett Willy Weniger osztrák állampolgárral, s odahaza ismét úgy kezdte érezni magát, mint egy Mercedes a pajtában. Prága ugyan arany Prága, s a miénk stb., de mindig csak azok a sorbanállások az üzletek előtt, szegényes áruválaszték, s mi itt nem is ismerünk olyan gyümölcsöket, mint a mangó, az avokádó, s próbálja csak meg valaki a szabadságát Mexikóban vagy a Kanári-szigeteken tölteni, ahová Nyugat-Né- metországból még a nyugdíjasok is járnak. Sabina elhatározta, hogy anyja sikereit megsokszorozza. A válás a második férjétől (szintén valami közgazdász volt) nem volt könnyű, mert a férjei szerették őt, mert tudott velük bánni, de Sabina megnyerte a válópört és megkapta férje lakását is (elvégre kislánya van) meg vagyona nagy részét. Az ítélet kihirdetésének napján kezében egy pohár száraz Martinival (Sabina keveset iszik, és mindig jóval kevesebbet, mint a férjei) és kiégett szívvel járkált a kihalt prágai lakásban. A hálószobában széles kettős ágy, a „repülőtér”, elegáns kis konyha, aztán már csupán egy kis szoba a kislány részére, tehát nem valami nagy a lakás. A szekrényben mindössze nyolc ruha, de mind elsőosztályú és sokszor átalakított, rafináltan egyszerűek és pasztellszínűek, az intim fehérnemű elvileg fehér színű (csak a különleges esetekre néhány fényes fekete darab). A fürdőszobában világszínvonalú vállalatok ragyogó piperecikkei katonás sorrendben. Sabina hosszasan és gondosan készíti ki magát, hogy a kikészítés természetesnek tűnjék, s olyan nő legyen, akire minden férfinak fáj a foga. „Elégedett vagyok önmagammal” — mondta a tükörbe nézve, a martinis palackot bedugaszolta, és az est további részében német szavakat magolt. „Das wird schön sein” — mondta reggel búcsúzáskor a Intercontinental Szálló szobájában Willy Wenigernek, a vőlegényének. „Ich liebe dich.” S az elképzelhető legrövidebb idő elteltével hozzá költözött az osztrák Innsbruckba. Festői kis ódon utcák a palota körül (Sabina nem ért rá megbizonyosodni, hogy szintén püspöki vagy egyéb palota-e) és a szép kis park közvetlenül a meredek hegyoldal alatt, melyet az örök hó tejfehér sávjai díszítenek nyáron is. Sabina, a tökéletes feleség harmadik férjének szerelmi izzása közben azt is megengedte, hogy a mezítelen fenekét ütögesse, s ezért a férje minden alkalommal ezüst karkötővel jutalmazta meg őt. Willy banktisztviselő volt jó, de nem túl nagy fizetéssel.
