Irodalmi Szemle, 2000
2000/7-8 - Vladimír Páral: A jó feleség holtig tanul (novella)
Vladimír Páral A jó feleség holtig tanul Szép volt, mint egy kép („bildhübsch”) kis kék szvetterének könnyű fényében és sötét színű hajzuhatagával (ilyen nőre fáj minden férfi foga), s kecsesen az ökleire támaszkodott az Intercontinental Szálló egyik asztalánál, csillogó szemei majd felfalták a vőlegényét, s ezt mondta „Das ist schön”, esetleg azt is, hogy „Das wird schön sein”. Willy Weniger, osztrák állampolgár, mindettől felhevülve szülei Innsbruckban levő házának szépségeit ecsetelte, s a környező hegyeket, azok pompás sípályáival, s az alpesi ligeteket, amelyeken most milliónyi gyermekláncfű pompázik. „Das wird schön sein!” — mondta a harmincesztendős Sabina, miután vőlegénye ajkát figyelte, mintha süketnémák beszélgetnének. Sabina alig ért valamit németül, (de majd tanulni fog), s alig tud mondani valamit, például főleg azt, hogy „Komm wieder zu mir!”, „Ich werde dich warten!”. „Ich liebe dich!” és hasonlókat (de majd gyorsan tanulni fog). A szegény és egymás iránt közömbös szülők lánya gyermekkorát Berkovi- cében, egy kis faluban töltötte, ahol a legtöbb utca a mezőkre vezet, s a faluhoz közeli halastóban mozdulatlanul tapadnak egymáshoz az öreg, emlékeket idéző hársfa lehullott levelei — nyugalom és csend van, s ez eléggé unalmas. Amikor anyja elvált, a kislány vele együtt átköltözött egy folyóparti prágai nagy lakásba, s a mostohaapja új családját sok kedveskedéssel és gazdag ajándékokkal halmozta el. A tizenhárom esztendős Sabina svájci aranyórát kezdett viselni meg szürke perzsabundát, és sikereket elérő és csupán most boldog anyjától gyorsan megtanulta, hogyan kell bánni a férfiakkal. Huszonkét éves korában férjhez ment egy közgazdászhoz, s vele kellett mennie Litomefice járási székhelyre. Festői ódon kis utcák a püspöki palota körül, a déli fekvésű domboldalakon barackosok, őszibarackosok és szőlősker- tek, széles mező, s a bővizű Labe folyó — csend, nyugalom, de egészben véve eléggé unalmas. „A hétköznapok unalmának pókhálója lep be...” — írta anyjának Prágába, és a hosszú estéken, mikor nem volt hová mennie, tanulta, miként kell bánni a férfi testével, s már el volt szánva, hogy ő is anyja sikereinek útjára lép. Négy év múlva mint elvált asszony bájos, hároméves kislányával visszaköltözött Prágába, a második férjéhez. Harmadik bunda, kínai ételek (később makrobiológia), dzsesszgimnasztika a tornateremben, jógagyakorlatok az Elba
