Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Milyen lesz a jövő? (Gondolatok a XXIX. Fábry-napok kapcsán) - Színházi fesztivál négy nyelven (elemző tudósítás) - Hazafelé araszolva a múlton át (Beszélgetés Gágyor Péter rendezővel)
MARGÓ megszilárdulás utáni liberalizálódásában, bár sejtettük, hogy nem lesz egy örökös pálya. * Ha mindenki tisztában volt az adott viszonyokkal — önök és a komáromi vezetés is —, miért kerültek a színházhoz mégis? — A Szép Szó rangot adott, s akik javasoltak bennünket, nem voltak felelősségi helyzetben. A felelősök pedig kényszerhelyzetben voltak, hisz ahogy már említettem, a színház vergődött, s talán azt hitték, hozzászelídülünk majd a viszonyokhoz. „De a Thália Színpad együttesének bajvívása is ez a körülményekkel, a megrögzött színházi konvenciókkal. A győztesek tehát ők maguk, s azok a gyerekek, akik korukhoz méltó igazságérzettel, kalandvággyal ülnek a művelődési házak nézőterein. Kötés és oldás — hazai színházi kultúránk művészi lehetőségeinek tágítása ez a játék." (Dusza István) * Gyurkó után saját mesejáték, a Szélkötő Kalamona, majd Örkény Kulcskeresőkje következett, s Daniela Kapitánová is rendezett két darabot (Tajovsky Zavaros örökség és Klimits: Névtelen komédia). Ön az 1982/83-as évad első bemutatójával búcsúzott. Akkor már tudta, hogy el kell mennie? — Sejtettük. Klimits darabját a komáromi vezetés ránk erőszakolta, pedig az egy fércmunka, álvígjáték, értéktelen anyag. Tóth László darabja (Az áldozat) kiérleletlen darab, s jobb volt a visszhangja, mint amit megérdemelt volna. Az előadás után némi pereskedés közbeiktatásával Szigeti elment a Nőhöz pártelnöknek, engem viszont még riporternek sem vettek fel. Kassa után, bár hívtak szlovák színházakba is, Kecskemétre mentem, de érdemi munkát nemigen végeztem. Akkoriban Komáromi Attila és Szőnyi G. Sándor dolgozott ott, de megjelent a Gyurkó—Jancsó—Hernádi-trió, Aczél elvtárs nagy kedvencei, s ekkor már csak lebzseltem. Egy 12 flekkes anyagból megcsináltam a Kocsonya Mihály házasságát. Ennyi. * Említette Gyurkó László nevét. Mit szólt ő a Búsképű lovag kassai előadásához? — Nem szeretett miatta. Az előadásnak nem volt pozitív végkicsengése. * Kecskemét után Győr következett... — A Kocsonya Mihály mellett egy Goldoni-ujjgyakorlat következett, s közben Szolnokon egy Arany János meséjéből készült átirat a Kalákával közösen. Már nem emlékszem a címére sem. (Só és arany — a szerk. megjegyzése.) Győrben Bor József operett-rendező volt a főnök, s én még akkor is hittem a toleranciában. Kaptam egy szovjet darabot, amely aztán négy-öt díjat is kapott. Gelman Magasfeszültség című darabja volt, amelyet sikerült kontrapunktra rendeznem. Kényszerből vállaltam, 24 előadást ért meg, s magam készítettem a díszlet- és jelmezterveket is. A darab természetesen a szocialista termelésről szólt, egy kapcsolat fut zátonyra termelési és erkölcsi okok miatt. A szünetben egy hajókoffer nagyságú orosz rádió ontotta a zenét.
