Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Milyen lesz a jövő? (Gondolatok a XXIX. Fábry-napok kapcsán) - Színházi fesztivál négy nyelven (elemző tudósítás) - Hazafelé araszolva a múlton át (Beszélgetés Gágyor Péter rendezővel)
MARGÓ ideológiai titkár, ma kocsmatulajdonos, el is érte, hogy a nevem nem szerepelhetett a plakátokon. A társaság fogadtatása is elég vegyes volt. Egy teljesen más színházi politikát képviseltem, egy olyan társaságot akartam létrehozni, amely önmagát is fejleszti, olyan előadásokat létrehozni, amelyek társadalmi és lokális mondanivalót is hordoznak, s amit a helyi kofa is megért. Ismeri a mesebeli kocsit, amely elé rákot, egeret, békát, sólymot és pillangót fognak be, s nem indul el. Teljesen gúzsba kötötték a kezem, Komáromból megküldték a velünk nem egyeztetett dramaturgiai tervet. Minden ott dőlt el. * A Tháliában eltöltött alig két év alatt ugyanazzal a csapattal dolgozott. Szigeti László dramaturg, Kopócs Tibor díszlettervező, Bodonyi András zeneszerző. Szigeti Lászlót ön hozta a társulathoz? — Nem ismertem személyesen Szigetit, csak a Nőben megjelent írásait. De kellett mellém egy párttag, így őt választottam, s ehhez ragaszkodtam az egyeztetésen is. „Ez a bemutató érett volt, s egyértelműen a mondanivaló birtoklását, a meghirdetett sanchii erkölcsöt, a gondolkodást, a mérlegelni tudó cselekvését jelölte meg az együttes mindenkori céljának." (Dusza István) * Az első bemutató Gyurkó László A búsképű lovag című darabja volt. Milyen volt a fogadtatás a társulat és a közönség részéről'? — Nyugodtan mondhatom, hogy kitörő siker volt. Még a Színház című pesti szaklap is írt róla, ami valószínűleg a sikernek és az újnak is szólt. Az előadásban új arcok is megjelentek (Kiss Ágnes, Hizsnyai Zoli), s a címszereplő Lengyel Ferencnek is igen nagy megterhelés volt, bele is betegedett, hisz kényelmesebb tempóhoz szokott. Legemlékezetesebb egy kecsői fellépés, ahol a Don Quijote volt az első színházi előadás a falu életében, s elrémülve néztük az előadás előtt a közönséget. Ittak, beszélgettek, mégis hatalmas siker lett, igazi szarvasgulyásra hívta meg a társulatot előadás után a helyi vadász „Idén ősszel Csendes László egy színházon belül immár másodikként társulva Gágyor Péter rendezőhöz, monodrámával igyekszik a színház euklideszi geometriájának határait kitágítani. Gombos Ilona után Csendes László is Kocsis-monodrámával lépett színpadra, a kassai Thália Színpadára. ” (Dusza István) * Két év, két monodráma. Önök választották, Komárom vagy a színészek? — A monodrámákat a színészek választották. A Bethlen Kata gyengébb előadás lett, a Bolyai estéjét Csendes László Magyarországon is futtatta. Nem kellett az előadásokat jóváhagyatni, a nevem feltüntetése nélkül játszották. * Hogy lehetett ilyen körülmények között dolgozni, s mire számítottak? — Előre tudtuk, amikor elvállaltuk, hogy a sorsunk meg van pecsételve, mert az adott viszonyok között lehetetlen az érdemi munka, de azért hittünk a csodában, hogy adatik nyolc-tíz év, sikerül egy új színésznemzedéket felnevelni, s elrugaszkodni ettől a daliás színésztársaságtól. Bíztunk a Husák-éra
