Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - ARCOK ÉS MŰVEK - Duba Gyula: Cselényi, az avantgárd jelenség (portrévázlat)
Arcok és művek DUBA GYULA Cselényi, az avantgárd jelenség Cselényi László költészetét könnyebb megérteni, mint értelmezni. Olyan módon érteni, hogy a költő mit akar kifejezni és szándékából mi valósul meg s mi nem sikerül. Cselényi — mint jelenség! Szövegei az életút fényében kapnak értelmet vagy elmarasztaló minősítést. A szövegközpontú műelemzőknek nem kell, hogy hitelesnek tűnjön fel ilyen megközelítés, ám a magam irodalomfelfogásának inkább megfelel. Minden mű megközelítésének a formája hit kérdése is. A mű lényege abszolút értelemben valószínűleg megközelíthetetlen, s nem lehet kizárólagos, mert minden valódi mű többféle értelmezés lehetőségét tartalmazza. Cselényi egyike azon keveseknek, akik készen léptek, szinte berobbantak irodalmunkba. Tőzsér, Zs. Nagy Lajos és a többiek a kezdők botladozásával, fokozatosan törve utat jutottak el a „nyolcak” antológiájáig, ő jött alig tizennyolc évesen, verset hozott és — győzött. Bordala kezdőtől igen jó, kész vers. Méltó pályakezdés. Keselylábú csikókorom című, első kötetével (1961) szinte érett költő lép elénk, a kezdés minden esetlegességétől mentesen. Erényeit érdemes bővebben szemrevételezni. Bő áradású nyelvezete realista fogantatású, inkább Juhász Ferenc képi gazdagsága, mint Nagy László népi szürrealizmusa érinti meg. Kevésbé törekszik szimbólumokra, hasonlatokkal és jelzőkkel él. Hangja újszerűségét őszinte fiatalos életérzése adja, lázadása jelenti modernségét. Nemzedéki értelemben lázad, ifjúságára hivatkozva, hangjában döbbenetes módon, mert akkor még nem ismerhette, mintha Ginsberg Üvöltését hallanánk tompítottan, kevésbé artikulátlanul, viszonyainkhoz szelídülve, létünkhöz nemesedve. Hangvétele korántsem dühös, inkább jóhiszemű. Avantgardizmusa kezdő jegyei életérzésbeli természetűek. A Beatles-nemzedék hangjára utalnak olyan versei, mint A kárhozott nemzedék vagy Az országutak himnusza, utóbbi Keroacra emlékeztetve. De a különbségek is azonnal látnivalók, számára a térség nem beláthatatlan és az út nem visz a végtelenbe! Az ország térségeire korlátozódik, leginkább déli tájainkra: szülőföld és otthon vidékére, kisebb városainkba s végül Pozsonyba, majd Prága felé, szudéta erdőségek irányába. Észre kell azonban vennünk lírája gondolati elemeit is, az atomveszélyt és békevágyat kortünetként, kisebbségi ideaként a Hidak sorsát, s a veszélyeztetett műszaki-lét filozófiáját a Nap-énekben összegezve. A gondolati irány második kötetében az Erőkben (1965), mint szemléleti törvényig, a relativitásig jut el. Némileg a kétely jeleire utalva mondjuk a Nap-énekkel szemben, amelyben a kor eszmei kihívását is érezzük, ám
