Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Mária Homišinová: Etnikai identitás és a nagyobb szociális egységekhez való viszony (szociológiai felmérés)
Etnikai identitás és a nagyobb szociális egységekhez való viszony ÖSSZEGZÉS A kutatás célja az volt, hogy megállapítsa, milyen mértékben képes azonosulni az egyén az adott makroszociális alakzatokkal és egységekkel. A vizsgálatot a szlovák többség és a magyar kisebbség soraiban végeztük. Statisztikai elemzéseink rámutattak, hogy a vizsgált makroszociális egységekkel való azonosulás mértékét determinálja a nemzeti hovatartozás. A közölt tények mutatják, hogy a válaszadók az etnikai identitás kérdését, illetve a szociális környezettel való azonosulást nagyon érzékenyen és főleg: különbözőképpen élik meg. Kutatási eredményeink bizonyították a különbözőségeket az egyes etnikumokon belül a szociális egységekkel való azonosulás terén, de bizonyították a különböző viszonyulást az adott egységhez az etnikumok szerint is. Feltételezzük, hogy a további (elmélyültebb) kutatások e kérdéskörben — például az etnikai identitás a személyek közötti, a csoportok közötti kapcsolatokban, a történelmi-társadalmi kontextusban a két etnikum viszonylatában — érdekes ismereteket tárhatnának fel. Az etnikai közösségekkel kapcsolatosan fontos lehetne annak meghatározása is, mennyire általánosítható a válaszadók makroszociális egységekkel való azonosulásának mértéke az egész etnikai közösségre nézve, de annak felmérése is, hogy milyen mértékben kapcsolódnak be a társadalmi élet egyes területeinek tevékenységébe. Ezzel elsősorban az egyén makroegységekkel való azonosulása és a konkrét gazdasági, szociális és politikai kontextus összefüggését vizsgálnánk. Úgy véljük, a szociális egységekkel való kinyilvánított azonosulás képe árnyaltabb lenne, ha megvizsgálhatnánk a többség és a kisebbség komformi- tásérzésének mértékét, például kisebbségek jogállását szabályozó törvények és az egyes makroalakzatokkal való azonosulás mértékének összefüggését. Világosabbá tehetné a többség és kisebbség szociális egységekkel való önazonosításának kérdéskörét egy olyan felmérés is, mely az alábbi kérdésekre adna választ: Hogyan hatnak az önazonosságra a szubjektív (tudás, képesség, értékrend, magatartás) és az objektív (kommunikáció, törvényi szabályozások) tényezők? Mely helyzetek csökkentik az egyik oldalon és növelik a másikon az adott szociális egységgel/alakzattal való azonosulás jelentőségét? A többség és a kisebbség egyedei makroszociális egységekkel való azonosulásának területe tehát rengeteg kutatnivalót kínál. A kutatási módszerek hitelesítése és a feltett kérdések megválaszolása azonban számos széles körű kutatást igényel a többségi nemzet és a kisebbségiek sorában. Fordította: N.Gyurkovits.Róza
