Irodalmi Szemle, 1999
1999/7-8 - HAGYOMÁNY - Gál Éva: Kelet és Nyugat között (Neubauer Pál élete és munkássága (tanulmány))
HAGYOMÁNY hűen, hozzá és emlékéhez méltón megírni. Valóban ez volt-e a szándéka a mesternek, hogy vele írassa meg életét. Akaratlanul is titkos jelre vár, a mester utólagos beleegyezésére, biztatására. A mozdulatlan nyári délutánon egy hirtelen szellő suhan át, mely dallamokat hoz magával. „S a Zephir cseng-bong s ahogy beleveszejtem magamat ebbe a melódiába, egy láthatatlan kéz minden elméletet elsöpör és elsöpri munkám sikeréről táplált minden kétségemet és úrrá lesz bennem a bizonyosság, hogy menni fog minden magától.”30 A továbbiakban Hubay Jenő szellemi fejlődéséről, zenei és magánéleti pályájának alakulásáról kapunk képet. A regény nagy kihívás minden olvasó számára, több szempontból. Egyrészt óriási terjedelme miatt (több mint ezer oldal), másrészt pedig magas fokú zenei képzettséget igényel. A szerző feltételezi, hogy olvasói tisztában vannak a zenetörténettel és zeneelmélettel egyaránt. Hubay Jenő kiemelkedő hegedűművész, zeneszerző és pedagógus volt. Neubauer Hubay egyes szerzeményeit, operáit, szimfonikus költeményeit a zenekritikus szemével tárja az olvasó elé. „Csodálatos polifóniával épített polifónia — építmény ez, melynek művészi a struktúrája és izgatok a modulációi, s csökönyös szekvenciával végső intenzitásig felfokozott, és egy recsitatív szünete után, mereven, korrektül hangzanak föl a klarinétok harminckettedei —, megszakítják Kitty és Wronszky idilljét — meghajlást jelzőn: Oblonszky bemutatja Wronszkyt és azután szinte parancsolólag viszi el Kitty mellől. Animató a vonósokban, vidáman — szeszélyes előkék átmenet Des-Durból Fis-Moll-ba —, Kitty és Lewin egyedül maradnak.”31 — írja pl. a Karenina Anna című operáról. Ehhez járulnak hozzá a korabeli bemutatókról, fellépésekről, koncertekről szóló valódi zenekritikák a korabeli sajtóból. A cselekményt ezen túl állandóan megakasztják a hosszasan idézett levelek (főleg a második kötetben), apróbetűvel szedett újságcikkek, részletes útleírások. Kihívást jelent a munka magának Neubauer Pálnak is. Hubay Jenő élete ugyanis valóban egy szimfóniához hasonlatos. Pályája összefoglalható lenne a tények felsorolásával. Eszerint Liszt Ferenc ajánlásával Párizsba utazik 1878-ban, ahol hamarosan a zenei élet központi alakjává válik. Itt sikerül elnyernie a beteg Vieuxtemps barátságát, aki utódjául jelöli a brüsszeli zeneakadémián. Huszomhárom évesen a hegedű mester osztály vezetője. Innen Budapestre jön, és a Zeneművészeti Akadémia hegedűprofesszora (1820—1934), majd igazgatója lesz. Hegedűiskolájának nagy híre van, kitűnő hegedűszólisták nőnek fel kezei alatt. Popper Dáviddal megalapítják a híres Huba—Popper kvartettet. Élete végéig komponál. Legjelentősebb munkái a Dante (1921) és Petőfi (1925) szimfóniák, zongorára és hegedűre írt koncertjei, valamint operái: Alienor (1891), Cremonai hegedűs (1894) világsiker lett, Falu rossza (1896), Moharózsa (1903), Lavotta szerelme (1903), Milói Vénusz (1909), Karenina Anna (1923), Álarc (1929). Hubay Jenő élete azonban több volt, mint száraz tények halmaza. 1858-tól 1937-ig élt. Életének hetvenkilenc éve nemcsak a zenében volt eseménydús, de a világtörténelmi események miatt is. A zenében a XIX. század végére kifullad a romantika. Wagner nagy zenedrámái nem teremtenek iskolát, ez egyértelmű
