Irodalmi Szemle, 1999
1999/7-8 - HAGYOMÁNY - Gál Éva: Kelet és Nyugat között (Neubauer Pál élete és munkássága (tanulmány))
HAGYOMÁNY figyelmet regényével. Mást nem tehet, más eszközök nem állnak rendelkezésére. Talán ezért írja Neubauer regényét ennyire szerteágazóan, az egész világot átfogóan. A szereplők magas rangú politikusok: Charles Mountagu angol alsóházi képviselő, Edvin Sámuel Montagu az Indiai Office 1918-beli államtitkára, Mahatma Gabdhi, Anglia hercege. A regény érinti a szovjet-oroszországi eseményeket, az első világháborút ugyanúgy, mint az India függetlenségéért vívott harcot. A titok az egész világot érinti. A történet végére kiderül, hogy a szétágazó szálak hol keresztezik egymást. Olyan érzésünk támad, hogy minden mindennel összefügg. A titok és a világ egy szerves, szétválaszthatatlan egységet alkot. A titok pedig akár tudunk róla, akár nem, beteljesült. A hatszáz év akkor is letelt volna Marco Polo halála és az első világháború között, ha Mary nem találja meg a kéziratot. Az egész eseménysor misztikummal telített. Ez tudatos szerkesztés eredménye. A keresztény és hinduista világ egyesül Mary és Braganza szerelmével. A kétféle vallás az egész regényen keresztül keveredik, összekapcsolódik. Braganza pl. leweni tartózkodása idején árulónak tartja magát: „Júdás vagyok... Talán elárultam India szent ügyét! Delhiben, Bombayben, Ahmedabadban kellene most lennem. Gandhi oldalán a helyem...”17 Mindezt Braganza da Cunha mondja, a legkedvesebb Gandhi tanítvány. Braganza betegsége alatt pedig: „A válságos estén talán természet, véletlen és csoda együttesen működött közre.”18 A három dolog (természet, véletlen, csoda) ily mértékű kiemelése, a hármasság előtérbe kerülése miatt, a Szentháromságot juttatja eszünkbe. Annál is inkább előhívható ez az asszociáció, mivel Braganza éppen Pierre-be, a katolikus kispapba szerelmes. (Ekkor még nem tudja, hogy Pierre tulajdonképpen Mary.) A két vallás, a két világ alapjaiban ugyanaz. Mindent a szeretet jár át, minden a taora, a harmóniára törekszik. Minden egyesülni látszik. Mégis, hogy lehet összeegyeztetni a keresztény Európát a hinduista Ázsiával, hogy lehet Braganza Júdás, Marynek hogy jelenhet meg Brahma egy lótuszvirágon? A kérdésre egyszerűbb a válasz, mint gondolnánk. A varázsszó maga a hinduizmus. „Az emberiség öt nagy vallása közül a hinduizmus a legsokszínűbb, mivel a vallási életnek a földön kialakult csaknem valamennyi megjelenési formáját felöleli. Elméletben és gyakorlatban egyaránt egyesíti magában a vallási élmények és cselekvések mindazon fokozatait, amelyeket az ember szellemi fejlődése során bejárt...”19 A minden mindennel összefügg érzése újra megerősítésre talál. Az asszociáción és sejtésen túl konkrét eszközökkel is él a szerző. A történet elején Charles Mountagut láttuk, amint két eltűnt tiszt érdekében szólal fel. De vajon miért teszi ezt? Hops hadnagy Charles Mountagu lányával, Mary Mountaguval jár jegyben. Charles Mountagu fellépése után McPherson egy titkos tanácsadójával, a nagy tiszteletnek örvendő Moeller doktorral beszél meg találkát. A megbeszélés az első könyvben történik meg, a beszélgetés csak a második könyvben zajlik le. Moeller doktor addigra már elolvas egy kis könyvecskét, melyet egy bizonyos Braganza da Cunha írt az indiai állapotokról, valamint a jóslatról. A kéziratot
