Irodalmi Szemle, 1999

1999/7-8 - HAGYOMÁNY - Gál Éva: Kelet és Nyugat között (Neubauer Pál élete és munkássága (tanulmány))

HAGYOMÁNY

milliók felszabadításán dolgozna szívesen. Ehhez azonban csak olyan embernek van joga, aki önmagával tisztában van, és nem menekülésként használja az internacionálé ideológiáját

„Az ember egyetlen menekvése saját lelke, de jaj annak, aki a poklot hordozza magában és azt állítja, hogy ő hozza meg a mennyországot az emberiségnek! Saját magával nem bír, mert a pokol tüzében ég, és maga elöl menekül...”4

Fontos kérdések ezek Stüsszer számára. Hellmont azokat a titkos gondolatokat fogalmazza meg és mondja ki hangosan, melyeket Stüsszer szeretne elfelejteni, elnyomni magában, nem gondolni rájuk, pedig amíg ezt a kérdést nem oldja meg, nem vívja meg saját harcát, addig életének békéjét sem találja meg. A kérdések megfogalmazásával Hellmont igazi barátja Stüsszernek.

„Tizenegymillió vagy az egyik? így hangzik az egyenlet Mózestől Dosztojevszkijig még mindig csak ez az egyetlen kérdés uralkodik a többin. Ha a magad szerencséjét, embertársad vagy az emberiség szerencséjét kívánod, akarhatod-e gyilkosság árán?”5

Hellmont türelmes, a feltett kérdésekre nem vár azonnali választ. Szereti Stüsszert, hagyja, hadd érlelődjön meg benne a válasz. Rendelkezésére bocsátja palotáját, bizalmába fogadja. A végletekkel ismerteti meg. Engedi, hogy Lo Löwengaarddal és Fanja Jerzsinszkával közelebbről is megismerkedjen. Lo apja befolyásos bankár, Fanjáé pedig a Berlinben gyülekező ellenforradalmárok feje, és egyúttal az egyik legrégebbi orosz nemesi család sarja. Miért jelent a két lány végletet Stüsszer számára? Mindkettőjüknek sajátos fogalma van a bolsevizmusról. Lo egy alkalommal beülteti Stüsszert legújabb automobiljába.

„Budapesten a bolsevizmus nagy divat, denier cri. Maga, kedves Stüsszer, fémjelzett kommunista, és közelről fogja elmagyarázni a dolgot.’**

Lo anyagi biztonsága tudatában játéknak fogja fel a „vörös forradalmat”. Ugyanakkor Hellmonthoz, mint emberhez mélységesen vonzódik. Úgy tűnik, megérti egész lényét, fiatalságát neki áldozza, szerelemből. Fanja szintén végletek közt vergődik. Herceglány létére Werner Lotzba szeret bele, aki a lenini eszmét minden következményével vállalja. Olyannyira, hogy Fanja apjának meggyilkolásában is részt vesz.

Stüsszer azonban sokáig nem gondolkodhat, kipattan a Hanemann-ügy Moszkvában. Wernerék, mivel ismerik és megbíznak benne, figyelmeztetik, mindent előkészítenek menekülésére. így álnéven Rómában tölt hosszabb időt. A sors azonban itt sem hagyja nyugodni. Itt, az örök városban kell találkoznia Hanemann pilóta apjával. A római jelenetsorozat Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését idézi elénk. Eddig is ez a problémakör lebegett előttünk, de itt válik végleg hangsúlyossá. Az öreg Hanemann és Stüsszer beszélgetései Raszkolnyikov és Porfirij beszélgetéseire hasonlítanak. Ugyanúgy, ahogy Porfirij tudja, hogy Raszkolnyikov bűnös, az öreg Hanemann is tisztába van Stüsszer tettével. Fokozatosan tud meg részleteket a történetről. Stüsszer vágyik arra, hogy bevallja az apának bűntettét, nem tudja elviselni a felé áradó szeretetet attól az embertől, akinek fiát megölte. Most szólal meg benne erősen a lelkiismeret. Kétségbeesésében Koloszovnak ír, filozófus barátjának, a végzettől azonban már ő sem tudja megmenteni. Mindent bevall Hanemannak,