Irodalmi Szemle, 1999
1999/1-2 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Márai Sándor diákévei (tanulmány)
HAGYOMÁNY tartja számon, a félévi jegyei azonban szerepelnek az iskola Névkönyvében: latin nyelvből, történelemből, természettanbúi négyes, a többi tantárgyból hármas, egyedül egészségtanból kapott kettest. De a mennyiségtan hármasa mellé is odaírták: „A mennyiségtanból igen gyenge”. Magaviseletből kettest kapott (két további osztálytársával együtt), legjobb barátját, Schwarz (Mihályi) Ödönt hármassal büntették, de ő maradt a kassai intézetben. Márai elhagyta az iskolát: „Szüleinek kívánságára az intézetből kimaradt. Bizonyítványa kiadatott” — olvashatjuk a Névkönyvben.(17) A VII. osztály második félévét az eperjesi Királyi Katholikus Főgimnázium magántanulójaként fejezte be gyenge eredménnyel (de magyar nyelvből és görögpótló irodalomból kitűnőt kapott). A VIII. osztályt ugyanebben az eperjesi gimnáziumban (és nem a kollégiumban) végezte, „érettségire kiadtak szüleim koszt-kvártélyra a szomszéd városba, egy kántortanító házához” — olvashatjuk — „az esztendőt petróleumfény mellett tanultam és huszonegyeztem át.(18) Az utolsó gimnáziumi évben közepes eredményt ért el, magaviseletből — egy osztálytársával együtt — kettest kapott. A háború harmadik évében az osztály 30 tanulójából csak nyolcán érettségiztek a rendes, május végi időszakban, a többiek már márciusban és áprilisban letették a vizsgát — hogy minél előbb kivihessék őket a frontra. A szóbeli vizsgán hárman jelesen, hárman jól és ketten (Grosschmid Sándor és Groszman Mór) egyszerűen feleltek meg. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy nyolc gimnáziumi évéből Márai öt és fél évet a kassai premontreieknél, egy évet a budapesti II. kér. Érseki Katholikus Főgimnáziumban, másfél évet (ebből fél évet magántanulóként) az eperjesi Királyi Katholikus Főgimnáziumban töltött. Márai kassai éveivel kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a nagyon fontos körülményt, hogy az Egy polgár vallomásai c mű első, második és az összes többi kiadásának szövegei között nagyon lényeges eltérés van! A harmadik kiadásban olvashatjuk: Jegyzet. •Egy polgár vallomásai-nak e harmadik, átdolgozott kiadása a végleges szöveget rögzíti meg. E regényes életrajz szereplői kitalált alakok; csak e könyv oldalain van illetőségük és személyiségük, a valóságban nem élnek és nem is éltek soha. M.S."(19) Ez az „átdolgozás” a valóságban a szöveg nagyon lényeges megcsonkítását jelentette, s erre bírósági ítélet(ek), illetve további perek elkerülése kényszerítette az írót. A Zemplén c lap 1935. július 7-ki számában olvashatjuk „Stumpf György szentszéki tanácsos sérelmére elkövetett rágalmazás miatt ötszáz pengőre és ezerötszáz pengő kártérítésre ítélték Márai Sándor hírlapírót/2® A cikk szerint enyhítő körülménynek számították be a vádlott büntetlen előéletét, súlyosbító körülménynek azt, hogy a regény nagy körben, kilencezer példányban kelt eL
