Irodalmi Szemle, 1999
1999/1-2 - NEGYVEN ÉVES AZ IRODALMI SZEMLE - Szeberényi Zoltán: Az elhivatottság tudatában
Negyvenéves az Irodalmi Szemle féle jelentőséget tulajdonítani. Talán mégsem érdektelen megjegyezni, hogy a hetvenes években a líra dominált. Főként az Egyszemű éjszaka legjobbjai (Kulcsár Ferenc, Tóth László, Varga Imre, Mikola Anikó, Keszeli Ferenc stb.) révén. A Fekete szél prózaírói nem minőségben, hanem mennyiségben lemaradtak a termékeny lírikusok között. A hetvenes évek elején feltűnő sikereket arató fiatalok — Kovács Magda, Bereck József, Fülöp Antal, Mészáros Károly — később egyre ritkábban hallatták hangjukat. Kivételt csak az antológiából kimaradt Grendel Lajos képezett, aki ekkoriban indult látványos sikerpályájára. A nyolcvanas években a próza került túlsúlyba, főként mennyiségileg. Főként a derékhad mellett (Duba, Dobos, Mács, Gál) aktivizálódó idősebb nemzedék (Dávid, Ordódy, Rácz) révén. A Szemle adott otthont, kibontakozási terepet az újonnan jelentkezőknek, akik az Új hangok és a Műhely című rovatokban bontogatták szárnyaikat, hogy néhány év múlva a Megközelítés (1980) című antológiában (Karsay Katalin, Kendi Mária, Lunczer Gabriella, Kövesdy Károly, Molnár László, Somos Péter, Soóky László) nyerjenek nagyobb nyilvánosságot. A Főnix Füzetek sorozatban debütálok (Barak László, Finta László — költők, Vajkai Miklós, Poór József — prózaírók) és az antológiákon kívül, önállóan jelentkezők (Varga Erzsébet, Balla Kálmán) színezték, gazdagították a szlovákiai magyar irodalom palettáját. A nyolcvanas évek fordulóján a sok zaklatás miatt előbb Varga Imre, majd Tóth László is távozott a szerkesztőségből. Helyüket két fiatal költő, Varga Erzsébet és Karsay Katalin foglalta el. S ebben a fölállásban — Duba irányításával — 1983-ig látták el a szerkesztés feladatait. 1983 szeptemberében Duba Gyulát Varga Erzsébet váltotta fel a főszerkesztői poszton. Duba a Madách Könyv- és Lapkiadó irodalmi vezetője, illetve főszerkesztője lett a politikai okokból eltávolított Fónod Zoltán helyett. A folyóiratot Kulcsár Ferenc és Karsay Katalin szerkesztette. Hozzájuk csatlakozott előbb Haraszti Mária, később Balla Kálmán, aki a Holnap című rovat vezetője lett. A későbbi Próbaút című antológia fiataljai ebben a rovatban kaptak publikálási, fejlődési lehetőséget. A Szemle ebben a fölállsában érte meg a bársonyos forradalom eredményeként bekövetkező rendszerváltozást. Ez az esemény — mint minden hasonló intézmény esetében — döntő módon befolyásolta az Irodalmi Szemle történetének további alakulását. Az 1989-et követő események azonban egy következő előadás tárgyát képezik. xxx Az itt elmondottak legfeljebb töredékei lehetnek annak, amit az Irodalmi Szemle 1969—1989 közé eső történetéről érdemes lenne elmondani. Szándékunk szerint csupán körvonalazni akartuk azt a heroikus küzdelmet, amit a lap szerkesztői vívtak a konszolidáció időszakában. Gondolatainkat azzal a tapasztalattal zárjuk, hogy ez a téma monografikus feldolgozást érdemel és igé
