Irodalmi Szemle, 1998
1998/5-6-7 - TUDOMÁNY - Lanstyák István: Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században (2. rész)
Magyar nyelvtervezés a Kárpát-medencében a 21. században szakmai segítséget, elgondolásokat, abból az antropológiai alapelvből kiindulva, hogy mindenkinek meglegyen a maximális kommunikációs lehetősége, valamint egy ország polgárai a lehetőségek szerint a legkönnyebben értessék meg magukat más országok polgáraival.” (Balázs 1996:255) Kisebbségi helyzetben az ilyen törekvések óhatatlanul politikai jelleget öltenek, s így a többségi és a kisebbségi politikai szubjektumok közötti érdekérvényesítési folyamat részeivé válnak (legalábbis ott, ahol a kisebbség képes magát politikailag megszervezni — ez a helyzet azokban a Kárpát-medencei peremállamokban, amelyekben a magyarság nagyobb számban és jórészt tömbben él). A státustervezés politikai jellege miatt kisebbségi helyzetben a nyelvtervezés eme ágának kivitelezési fázisa rendszerint hosszadalmas, és számtalan, a nyelvtől igencsak távol eső tényező befolyásolja (mint általában a politikai érdekérvényesítést). Fontos azonban, hogy ez a politika a magyar kisebbségek részéről a fönt említett átfogó nyelvpolitikai stratégiára épüljön. 16 A hatékony nyelvtervezés alapfeltétele, hogy az kellő kiterjedtségű és mélységű alapkutatásokra támaszkodjon. Az alapkutatások általában meglehetősen idő- és pénzigényesek, rövid távon látványos eredményt nem hoznak, támogatásuk nélkül azonban a Kárpát-medencei nyelvtervezés és nyelvvédelem kudarcra van ítélve. Az alapkutatások két fő — egymással szorosan összefüggő — nagy területe az élő nyelvhasználat vizsgálata (az ún. élőnyelvi kutatásokra 1. Sándor 1995) és a magyar nyelv környezeti helyzetének kutatási (vö. Péntek 1994b, Kontra 1996). Ez utóbbihoz olyan kérdések tanulmányozása tartozik, mint a magyar nyelv tényleges használatának színterei, a magyar nyelv fennmaradásában szerepet játszó intézmények, a magyar nyelvű kultúra, a vallás, a történelmi hagyományok stb. szerepe a nyelvfenntartásban, a népesedési viszonyok, gazdasági tényezők, a településszerkezet szerepe stb. 17 További alapfeltétele a hatékony nyelvtervezésnek (különösen a nyelvtervezés kivitelezési fázisában) a szükséges kézikönyvek, szótárak, tankönyvek és más (nyomtatott és számítógépes) segédanyagok létrehozatala és a nyelvhasználók tömegeihez való eljuttatása. Mindez szintén idő- és pénzigényes feladat, s természetesen a föntebb említett alapkutatásokra épül: az alapkutatások egyik fontos célja egy olyan számítógépes nyelvi adatbank létesítése, amely kiindulásul szolgálhat e nyelvhasználati kézikönyvek, szótárak és egyéb nyelvi segédanyagok elkészítéséhez. A szótárak és segédkönyvek mellett az újonnan felmerülő, ill. a kézikönyvekben helyet nem kapó nyelvi problémák gyors megoldása érdekében szükség van egy nyelvi tanácsadó szolgálatra, külön-külön nyelvünk valamennyi határon túli központjában, szoros együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének nyelvi
