Irodalmi Szemle, 1998
1998/1-2 - TÁLLÓZÓ - Csontos János—Faggyas Sándor: Most századokra eldőlhet a sorsunk (Beszélgetés Kosáry Domokos akadémikussal)
TALLÓZÓ egy részét pótolni tudjuk. De ezt nem kapjuk meg ingyen, ajándékba, vagy „jóvátételként” — ezért keményen küzdenünk kell. Ma a hozzáértés, a tudás, a magas szintű szellemi érték az egyetlen fegyverünk ebben a küzdelemben. A feladat: jól kell vizsgázni realitásérzékből, alkalmazkodóképességből, józan és felelős nemzeti érdekérvényesítésből. Ehhez most sokkal kedvezőbbek a lehetőségeink, mint bármikor a XX. század folyamán. — Nyilván azért is, mert most hosszú idő után nem „egyoldalii szerelem” a részünkről a csatlakozás Európa fejlett részéhez. — A nyugat-európai országoknak alapvető érdekük, hogy befogadják gazdasági-politikai közösségükbe az észak- és dél-európai országokat is. A történelem is az erők és érdekek egyesítésére, az integrációra tanít, amit persze még nem minden fontos tényező lát be nyugaton sem. Európa történeti modellje olyan, eltérő szintű, egyenlőtlen fejlődésű zónák együtteséből épült fel, amelyek egymással állandó kölcsönhatásban álltak mint egyazon összefüggő nagy egység elemei, alkotórészei. Az új meg új problémák, kihívások és a reagálások párbeszéde állandó mozgásban, dinamikus egyensúlyban tartotta a modellt, amely fokozatos változásokon ment át. Ezeréves története során Magyarország, a magyar nép is ennek a történeti kultúrának volt a részese, annak ellenére, hogy időlegesen — külső kényszerek miatt — távolabb kerültünk a központi zónától. Ha az emberek - és nemzetek, főként azok vezetői — felismernék a saját és közös érdeküket, és nem illúziók, előítéletek és indulatok vezérelnék tetteiket, akkor már-már földi paradicsomban élnénk. Persze az európai integráció nem veszélytelen kaland, ezt vegyük tudomásul. Az egységes Európa soha nem lesz teljesen egyszintű, pláne nem fog egyetlen nemzetté válni, és a belső pozíciók, helyi értékek is változhatnak. — A Nobel-díjas természettudós Szent-Györgyi Albert írta, hogy a „valóságos történelem” a legfontosabb tantárgy egy gyermek nevelésében. Ön történettudósként miért tartja fontosnak a politikai, gazdasági és technokrata elit számra a történelem tanulmányozását és megértését gazdaság- és fogyasztás- centrikus, értékelvű helyett egyoldalúan haszonelvű világunkban? — A közlekedésben sem célszerű olyan vezetőre bíznunk magunkat, aki nem ismeri az adott ország, táj vagy város térképét. A történelem az időben való mozgásunk térképe. Ezt éppannyira fontos ismernünk, mint a térbeli mozgás lehetőségeit. A magyar nép sokat szenvedett történelme során, részben mások, részben saját hibáiból. De az eddigi tapasztalatok, tanulságok alapján én a túlélések sikersorozatának tekintem a magyar történelmet. A helyes önismeret, az egészséges önbizalom, az azonosságtudat és a céltudatosság a legfontosabb tényező egy nép, egy nemzet sikerességében. Az emberi minőség átsegített és átsegíthet bennünket ezután is minden kihíváson, megpróbáltatáson, akadályon — ehhez járulhat hozzá a valóságos történelem minél mélyebb ismerete és megértése. Csontos János, Faggyas Sándor (Magyar Nemzet, 1997. dec. 27.)
