Irodalmi Szemle, 1998
1998/1-2 - TÁLLÓZÓ - Csontos János—Faggyas Sándor: Most századokra eldőlhet a sorsunk (Beszélgetés Kosáry Domokos akadémikussal)
Most századokra eldőlhet a sorsunk Minden ember Janus-arcú: előre nézünk és hátra — írta századunk egyik nagy történésze, Arnold Toynbee. Század-, egyben ezredfordulóhoz közeledve egyre több embert foglalkoztat (a jelen problémáin túllépve) a múlt és a jövő, ami érthető, hiszen — Szent-Györgyi Alberttel szólva — milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra? Bár a naptár szerint még három év hátra van ebből az évszázadból s évezredből, sokan úgy vélik: történelmileg a XX. század már véget ért, 1989 európai eseményeivel. Hogyan tekint vissza a XX. századra, s mit vár a XXI,-tői? — erről beszélgettünk Kosáry Domokos akadémikussal, nemzetközi hírű magyar történettudósai, aki 1913-ban, a „hosszú XIX. század” utolsó évében született. — Az embereket mindig érdekelte a múlt és a jövő, ebben nincs semmi rendkívüli. A naptár fontos dolog az életünkben, de a történelmi folyamatok, változások, fordulópontok nem a naptárhoz igazodnak. Én nem hiszek a számmisztikában, így abban sem, hogy a század- és ezredfordulók sorsdöntő változásokat hoztak volna vagy hoznának az emberiség, Európa, vagy akár népünk történetében. — Az időszámításunk szerinti első évezred végén Európában sokakat misztikus félelem kerített hatalmába, s a második millenniumhoz közeledve is érezhetően erősödnek a felfokozott várakozások és találgatások... — Az első ezredforduló világvége-hangulata vallásos, misztikus jellegű volt. Sokan az utolsó ítélet napjának eljövetelét várták, és az emberek tömegesen bánták meg bűneiket — ami nem ártana egyébként ma sem, függetlenül a naptártól. De a misztikus hiedelmek és várakozások még soha nem igazolódtak. Az emberi fantázia szüleményeit ne keverjük össze a történelmi valósággal. — Az ember racionális, rendszerező elméje és véges élete folytán is hajlamos arra, hogy a jelenségeket, történéseket kronologikusati értelmezze és elrendezze. Ortega szerint a történelem rendszer, amelyet a „történelmi ész” tesz áttekinthetővé. Ehhez fogódzót jelenthet a múlt időrendi áttekintése és szakaszolása, korszakolása. Ebben a megközelítésben fontos-e, hogy az emberek mit gondolnak 2000-ről, várnak-e változásokat az új évszázadtól, évezredtől? — Természetesen az emberek hiedelmei, várakozásai, félelmei és vágyai cseTALLÓZÓ
