Irodalmi Szemle, 1997
1997/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között
Turczel Lajos szággyűlési dokumentum részlete volt, 3 helytörténeti értekezés és 3 szépirodalmi alkotás. Az országgyűlési dokumentum az ónodi országgyűlés azon latin nyelvű határozatának magyarra fordítása, amely kimondta I. Józsefnek és a Habs- burg-háznak magyar trónfosztását. A helytörténeti értekezések közül Tichy Kálmáné a legért' kesebb: Rá- kóczi-akták a pelsőci községi levéltárban. Az ismertetett akták olyan protec- tionális levelek, melyekben a fejedelem elrendelte, hogy a kuruc csapatok a szabadságharchoz hű helységekben (köztük Pelsőcön is) törvénytelenül ne rekviráljanak. A tanulmányban értékes utalás történik a kuruc hadiipar gö- möri bázisaira. „A gömöri vashámorok nagy szerepet játszottak akkor. Ők állították elő a fegyvervasat és acélt, Dobsinán és Jolsván pedig a kurucok hadiüzemei dolgoztak, amelyekben a híres fringákat készítették.” A szépirodalmi alkotások közül Palotai Boris 16 kétsoros strófából álló elbeszélő költeménye (Rákóczi csapatja) a magyar—szlovák—ruszin felkelők együttes harcának állít emléket. Szombathy Viktor Az esztergomi kastély című elbeszélésében Bottyán János császári óbester Rákóczi hűségére való áttérésének történetét dolgozza fel. Farkas István A Rákóczi-ünnep című novellájának története jelen időben játszódik, s a tárgya egy kávéházi vita, melyet résztvevői a helyi ünnep megszervezése vagy mellőzése kérdésében folytatnak. A Nemzeti Kultúra című komáromi tudományos folyóiratban három írás jelent meg: az 1934. évi 1. számban Létszám- és szükségleti jegyzék II. Rákóczi Ferenc seregeiről címen egy olyan — akkor Ethey Gyula csejtei történész birtokában lévő — jegyzék olvasható, melyet a fejedelem gazdasági tanácsosa: Prileszky Pál állított össze; ugyanazon számban jelent meg a II. Rákóczi Ferenc utasítása ünnepélyes követ fogadásra című egykori irat is, melyet szintén a birtoklója, Ethey kölcsönzött a folyóiratnak. Az 1935. évi 3—4. összevont számban egy nagy terjedelmű kemény kritika jelent meg Jozef Macúrek cseh történész magyar tárgyú könyvéről (Dejiny Maďaru a Uhorského štátu — A magyarok és a magyar állam történeté). A névtelen kritikus a mű Rákóczira vonatkozó részével is polemikusán foglalkozik, s megállapítja, hogy „Macúrek a magyar történelemnek ezt a fejezetét is osztrák szemmel nézi, a kurucokat és vezérüket lázadóknak nevezi, s a szabadságharcot többször rablóhadjáratnak minősíti.” A Magyar Nemzeti Párthoz közelálló jelentős irodalmi és kritikai lap, a Magyar írás az 1935- évi 6. számának élén II. Rákóczi Ferenc emlékezete címmel Gömöry János nemes veretű és kitűnő európai háttérrel megformált történeti esszéjét hozta, s a további oldalakon teljes terjedelmükben közölte Darkó Istán és Bellyei László fentebb említett egyfelvonásosait. Ezek dramaturgiailag gyenge alkotások, de pozitív szellemiségükkel akkor jól hatottak. A katolikus egyetemisták mozgalmi csoportjának: a Prohászka Köröknek nívós folyóirata, az Új Élet 1935. évi 4. számában két közleménnyel kapcsolódott be az ünnepségekbe. Az első oldalon Mikes Kelemen Rákóczi haláláról
