Irodalmi Szemle, 1997

1997/8-9 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT FÁBRY ZOLTÁN - Dr. Boross Zoltán: Főhajtás Fábry Zoltán emléke előtt

Száz éve született FÁBRY ZOLTÁN

3

Főhajtás

Fábry Zoltán emléke előtt

Az egykori nagyhírű, most kitagadott és félremagyarázott sarlósok nevében — már alig vagyunk vagy négyen — köszöntőm az 1897. augusztus 10- én született Fábry Zoltánt, tanítómesterünket, a humanizmus és antifasizmus következetes hirdetőjét, a magyarságában tántoríthatatlan magyar írót. Már 1930-ban közvetlen kapcsolatba kerültem vele, mikor Balogh Edgár barátommal meglátogattuk Stószon, beszámolva Masaryk Tamás köztársasági elnöknél tett hradzsini küldetésünkről, akitől magyar egyetemet kértünk, és helyette később csak a Masaryk Akadémiát, a kisebbségi magyarok tudományos intézetét kaptuk. Ettől kezdve haláláig jó kapcsolatban maradtunk. Katonai szolgálatom után 1932-től mint turista s egyben falukutató felkerestem őt, és vagy a bejárat előtti fekvőszék mellé telepedve vagy ősi otthonának szobájában, a magyar címerrel díszített cserépkályha mellett hánytuk-vetettük meg népünk, nemzetünk sorsát. 1946-ban — hontalanságunk idején — innét hordtuk szét a Vádlott megszólal című, a csehszlovákiai magyarságot ért igazságtalanságok ellen szóló röpiratát. Leveleket ebben az időben nem váltottunk, mert a levél ekkor igaz beszédre alkalmatlan műfaj volt. Sajnos a korábban írt levelei nem maradtak meg, a háború idején házamat feldúlták, könyveimmel, leveleimmel fűtöttek a megszálló katonák. De a „Timeo Dana- os et dona ferentes” fejcímű levele máig emlékezetes számomra. Benne látnoki erővel jósolta meg a bécsi döntés következményeit. Csak a hatvanas években kezdtünk újra levelezni. Én már áttelepültem, s próbáltam feldolgozni a szülőföldemről való kitántorításom történetét. Az ekkor írt levelek közül csatolok egyet rövid emlékező írásomhoz*. A levél a Debreceni Irodalmi Múzeum Sarlógyűjteményében található, ahol a szlovákiai magyarság XX. századi történelmének számos dokumentumát gyűjtöttem egybe. Itt őrizzük Fábry Zoltán számos könyvét, leveleit s a halotti maszkját is. Mindig emberség volt a magyarságunk, és Európa a hazánk. Ennek megvalósulásában bízva idézem hát meg barátom és példaképem, Fábry Zoltán alakját.

Dr. Boross Zoltán muzeológus

* A levél szövege: Stós, 969. 1.21.

Kedves Druszám,

sietek leveledre felelni: a kérdezett dolgok — a Sarló levéltára — sajnos nincsen nálam, azt néhány év előtt maga Edgár vitte el, amikor hozzáfogott a Hétpróba megírásához. Tehát hozzá kell fordulnod. Én is írok neki épp e napokban és majd megemlítem.

Edgár ugyan megígérte, hogy visszaszármaztatja — hisz itt nálunk van a helye a Levéltárnak — de eddig ez nem történt meg.

Leveledből látom, hogy nem ismered új könyvemet (Stószi délelőttök). Sajnos elfogyott, különben küldtem volna. Ha Debrecenben még találsz egy példányt, vedd meg feltétlenül. Érdemes: benne van „A vádlott megszólal".

Szeretettel ölel Fábry Zoltán