Irodalmi Szemle, 1997
1997/11-12 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Földreform és nemzeti terjeszkedés (tanulmány)
POPÉLY GYULA intézkedéseinek módosításáról, az 1920. április 8-án kelt 329/1920. sz. te. a kisajátított földbirtok átvételéről és az érte nyújtott kárpótlásról, az 1920. július 6- án kelt 451/1920 sz. te. a földhivatal körzeti hivatalainak felállításáról, az 1921. június 23-i kormányrendelet a földhivatal körzeti hivatalai hatáskörének szabályozásáról, valamint az 1922. július 13-án kelt 220/1922. sz. te. a kárpótlási törvény módosításáról stb.2 Az 1920. január 30-án kelt 81/1920. sz. te. — az ún kiutalási törvény (prídelový zákon) — határozta meg többek között a földreform igényjogosultjainak kategóriáit. A törvény 1. paragrafusa értelmében a kisajátított földbirtokot — amennyiben arra az állam nem tart igényt, vagy nem fordítja közhasznú célokra — az Állami Földhivatal a következő kategóriákba tartozó igénylők között oszthatja ki: kisbirtokosok, cselédek, kisiparosok, mező- és erdőgazdasági alkalmazottak, föld nélküli nincstelenek de különösképpen (a to zvlášté) a légionáriusok és a csehszlovák fegyveres erők tagjainak, valamint azok leszármazottainak, akik a háborúban „elestek a hazáért”; a fentebb említett kategóriákba tartozó személyek társulásainak; önkormányzati testületeknek és intézményeknek; szövetkezeteknek és önsegélyező egyesületeknek stb.3 Az Állami Földhivatal a 330/1919. sz te, valamint az 535/1919. sz. kormány- rendelet alapján kezdte meg munkáját 1919. november 1-jén Prága székhellyel. A széles hatáskörrel felruházott intézmény közvetlenül a Csehszlovák Minisztertanács irányítása alatt működött. Az agrárreformmal kapcsolatos valamennyi törvény végrehajtása a Földhivatal hatáskörébe tartozott. Élén egy elnök és két alelnök állt, akiket a Minisztertanács javaslatára a köztársasági elnök nevezett ki. A hivatal fölötti ellenőrzést egy 12 tagú Igazgatótanács látta el.4 Az Állami Földhivatal feladata ellátására több körzeti hivatalt is felállított. A felvidéki telepesproblémák rendezésének megkönnyítésére Pozsonyban 1925-ben külön Telepítési Referátust (Kolonizační referát Státního pozemkového úradu) is létrehoztak.5 E hatalmas háttérapparátus az agrártörvények végrehajtása — s így a földreform lebonyolítása is — évekre ehúzódott. A munka zömét a Felvidéken csak 1926 és 1929 között végezték el, de az még a harmincas években is folyt, sőt a köztársaság 1939. évi felbomlásakor sem volt végérvényesen lezártnak tekinthető. * * * A csehszlovák földreform lebonyolításában a gazdasági és szociális szempontok mellett — nem egyszer azok rovására — dominánsan hangsúlyt kaptak az állampolitikai és nemzeti szempontok is. Az államhatalom ugyanis a magyar birtokosréteg gazdasági erejének megtörésével, illetve a magyar nemzetiségű igényjogosultak kisemmizésével a magyar nemzeti kisebbség politikai, gazdasági és számbeli erejének csökkenését is szerette volna elérni. A hatalom birtokosai egyáltalán nem rejtegették dédelgetett szándékukat, mi
