Irodalmi Szemle, 1997
1997/10 - HAGYOMÁNY - Liszka József: „Német szón voltam Hidason...”
LISZKA JÓZSEF milálódott, illetve a második világháború után Ausztriába és Németországba kitelepített lakosságú egykori német telepeket. A török terjeszkedés elől a 16. század folyamán Burgenlandon keresztül húzódtak föl észak felé a horvát menekültek, akiknek utódai, nagyobbrészt elszlovákosodva, nagyjából kéttucatnyi településen éltek-élnek ma is Pozsony környékén. A szerb, a morva és a cseh, valamint a bolgár betelepülők kultúraformáló hatása sem elhanyagolható. Az előbbiek a horvátokhoz hasonlóan egyrészt a török terjeszkedés elől menekültek észak felé, másrészt gabonakereskedelemmel foglalkozva telepedtek meg a nagyobb Duna menti városokban, így vidékeinken főleg Komáromban, de feltehetően a környező falvakban is. A morvák és csehek egyrészt a protestáns üldözések elől menekülve a 17. század elején telepedtek le az akkori Felső-Magyarországon — utódaik mára nagyobbrészt elmagyarosodtak; másrészt a török alóli felszabadító háborúk után kerültek ide telepesekként — egykori telepeik (Nagysurány környékén) mára szlovákká váltak. Ahogy arról fentebb már szó volt, a 20. század első évtizedeiben, a csehszlovák földreformot követően szintén érkeztek cseh és morva kolonisták a térségbe, elsősorban magyar többségű területekre, így a Csallóközbe. A zsidóság és a különféle cigány népcsoportok ugyancsak hozzájárutak a vidék mai kulturális képének a kialakításához. A fentebb bemutatott, nagyobbrészt közismert, összetett gazdasági és nemzetiségi viszonyokat azért tartottuk fontosnak fölvázolni, hogy érzékeltessük, a soknemzetiségű helyi lakosság, valamint a külföldről, illetve távolabbi vidékekről érkező kereskedők ténye szinte megkövetelte a gazdálkodóktól, azoknak is főleg azon rétegétől, amely a piacból is élt, hogy több nyelven is tudjon kommunikálni. A nyelvtanulásnak pedig talán leghatékonyabb módszere az, amikor az adott nyelvi közegben igyekszik az illető elsajátítani az idegen nyelven való beszédkészséget. Ehhez pedig szinte tökéletesen megfelelt a cseregyerekrendszer intézménye. Előre kell bocsátani, hogy ennek (talán történetileg is megragadható formában) több változata is kialakult. Ezek rendszerezésére, a társadalmi-gazdasági-felekezeti faktorok szerepének elem- zéésre az alább bemutatásra kerülő példák után kerítünk sort. 2. A cseregyerekrendszernek mint a nyelvtanulás legbeváltabb formájának első adataival a szóban forgó tájegység viszonylatában a 19. század első feléből rendelkezünk, mégpedig a felsőbb osztályok, illetve az értelmiségi réteg köréből. Közismert adat, hogy a komáromi születésű Jókai Mórt (1825—1904) gyermekkorában szülei Pozsonyba küldték német szóra a Zsigmondy családhoz, miközben azok fia Komáromban tanult Jókaiéknál magyarul. Az író ezt
