Irodalmi Szemle, 1997

1997/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között

Turczel Lajos

írásnak, az Új Életnek, Nemzeti Kultúrának, Magyar Figyelőnek és a Csehszlovákiai Népszavának volt jelentős szerepe.

A Prágai Magyar Hírlapban 1935 márciusa és júniusa között, a rövid tájékoztató híreket is beszámítva félszáznál több Rákóczi-vonatkozású közlemény látott napvilágot. A jelentősebbek a következők voltak:

Kelembéri Sándor: A pusztulás prédája a nagysárosi Rákócz várkastély 1935. III. 31. — Egyoldalas riport, mely szerint „a várkastély a hozzátartozó birtokkal együtt a Pulszkyak tulajdona. A használható szobák nagyobb részét az állami gabonatársaság bérli a tulajdonosoktól, néhány szobában pedig Ábra- hámovics eperjesi és Fréder nagysárosi terménykereskedők tartanak magot. Kitört ablakok és beroskadó mennyezetek, s már egyetlen lakható szoba sincs a 16-ból. A kastély földszinti előcsarnokából jobbra nyílik az a szoba, amelyben elfogták Rákóczit. Az öreg kastély keleti oldaláról nyíló főbejárat mellett szürke márványtábla hirdeti a kegyetlen utódoknak, hogy ez ’II. Rákóczi Ferenc várkastélya, melyben 1701. április hó 18-án elfogatott’. Az emléktáblát 1903-ban Nagysáros polgársága állítatta a történelmi nevezetességű esemény emlékére. A kastély szomszédságában a várhegyre vezető út mentén áll a várkastéllyal egyidős kápolna, melyet a homlokzatán látható felirat szerint 1599-ben renováltak. Most szintén nagyon siralmas állapotban van. Ablakainak nagyrésze betörve, belül pedig az oltár és a padok szintén a pusztulás szomorú bizonyítékait hordozzák.”

Kegyeletes ünnepséggel áldozott Rákóczi emlékének Pozsony magyarsága, 1935. IV. 2. — Részletes beszámoló a Toldy Kör kétnapos rendezvényéről. A március 30-i ünnepi est színhelye a kereskedelmi grémium nagy terme volt, ahol Sziklay Ferenc író tartott előadást a fejedelem kassai kapcsolatairól. Az előadás 30 nagy vetített képpel történt. A fejedelem 1906-os temetéséről készült 44 kisebb kép vetítését a rendőrség nem engedélyezte. A Vigadó kistermében tartott március 31-i matinén Jankovics Marcell és Galambos Béla lelkész tartottak ünnepi beszédet; John Elemére zenetanár „Rákóczi imáját”, Rákóczi kesergőjét és Balázs Árpád „ kuruc nótáját” énekelte el Gasparek Tibor zongora-, gróf Pongrácz Mihály tárogató számokkal szerepelt; Nógrády Miklós Lévay József Mikes című híres költeményét szavalta el.

Rákóczi emlékére megkondul hétfőn 10 órakor Ruszinszkó valamennyi harangja, 1935. III. 5. — A lap kárpátaljai szerkesztőségének híradása a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület április 7-én és 8-án sorra kerülő hatalmas rendezvényéről, mely „Kárpátalja majdnem valamennyi községére és városára kiterjed. Ahol helyi szervezet van, ott kultúresték, matinék lesznek, s több helyen a kuruc időket felelevenítő műkedvelő színielőadásokat tartanak. Ezenkívül zarándokút szerveződik a tiszaújlaki Rákóczi-emlékoszlophoz, s abban román zarándokok is részt vesznek, magukkal vive a Rákóczitól kapott zászló ereklyét. Április 8-án hétfőn a keresztény egyházak egyházmegyei és egyházkerületi hatóságainak engedélyével délelőtt 10 órakor egy negyedórára Kárpátalja összes templomának harangjai megszólalnak Rákóczi Ferenc emlékére”. A híradás az ungvári és munkácsi ünnepségekre is kitér, s közli,