Irodalmi Szemle, 1997

1997/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között

II. Rákóczi Ferenc emlékének őrzése, ápolása Szlovákiában és Kárpátalján 1918 és 1938 között

hogy „Munkács magyarsága április 7-én este fáklyás menetben vonul a Rá- kóczi-kastélyhoz, s megkoszorúzza a nagy fejedelem emléktábláját”.

Beszámoló a kelet-szlovenszkói és kárpátaljai Rákóczi-ünnepekről, 1935.

IV. 9. Két nagy újságoldalra kiterjedő összegező ismertetés: „Pozsonytól Rahó- ig minden vidék képviselve volt az április 7-én és 8-án tartott ünnepélyeken, de nemcsak a magyarok ünnepe volt ez, hanem részt kért belőle a sárosi szlovákság, a szepesi németség és a kárpátaljai ruszinság és románság is”. A legimpozánsabb rendezvények Kassán voltak: április 7-én a Schalkház-hotel nagytermében a Kazinczy Társaság és a KZD közös magyar nóta- és előadóestjén tartották meg Szüllő Géza, Esterházy János és Korláth Endre ellenzéki politikusok részvételével és gazdag műsorral. A zene- és énekszámok, a szavalatok mellett Darkó István kuructárgyú egyfelvonásosa, a Só és kenyér is bemutatásra került. Április 8-án reggel az ország minden részéből Kassára sereglett több tucatnyi helyi pártszervezeti, kulturális egyesületi, kaszinói, községivárosi küldöttség koszorúzta meg Rákóczi sírját. Ezután gyászistentisztelet volt a dómban, s 10 órakor matiné a Városi Színházban, ahol az igényes kultúrműsor mellett Gönczy Sándor református lelkész, Tost Barna prelátus és az Országos Keresztényszocialista Párt vezetője, Szüllő Géza mondtak ünnepi beszédet. A Kárpátalján tervezett nagyszabású rendezvények is rendre megvalósultak. Ti- szaújlakon — melynek határában aratta Rákóczi első diadalát a császári csapatokon — a magyar falvak népe mellett a hegyvidéki ruszinok és a máramarosi románok küldöttei is ott voltak, s mikor a 100-tagú lovasbandériummal vezetett menet az emlékoszlophoz ért, azt megkoszorúzva Tarczy Károly munkácsi tanár magyar, Drahoveczky Gyula görögkatolikus lelkész ruszin, s egy Turda Nucu nevű román zarándok román beszédet mondott. Az ungvári és a munkácsi rendezvények is sikeresek voltak, s április 7-e estéjén a munkácsi Rákóczi-kastély előkertjében 3000-nél több ember gyűlt össze. A hatalmas beszámolóban a fejedelem szülőhelyén, Borsiban tartott ünnepségről is említés történt; ott az ünnepi beszédet mondó Esterházy János koszorúzta meg az emlékművet. Néhány kelet-szlovákiai és kárpátaljai község műkedvelői előadták Darkó István Só és kenyér és Bellyei László Bujdosók című egyfelvonásosait, és több ünnepségen hangzott el az az óda is, melyet Sziklay Ferenc Fohász Rákóczihoz címmel írt.

A Prágai Magyar Hírlapnak a Rákóczi-jubileum megünneplésében való nagyfokú részvételét az 1935. június 6-i számában megjelent Rákóczi-ünne- pély Versaillesben című cikk zárta le. Ez a versaillesi királyi palota termeiben június 3-án tartott hivatalos ünnepélyről számolt be, amelyen a párizsi magyar követ, Khun-Héderváry előkelő közönség jelenlétében adta át Magyar- ország ajándékát: Mányoki Ádám híres Rákóczi-portréjának hű mását. Ez a gesztus annak emlékére történt, hogy a száműzött Rákóczi két évet töltött XIV. Lajos udvarában.

A Masaryk Akadémia negyedéves szemléjének, a Magyar Figyelőnek 1935. évi 2—4. összevont számában hét jubileumi írás jelent meg. Közülük egy or-