Irodalmi Szemle, 1997
1997/8-9 - KÖSZÖNTJÜK TURCZEL LAJOST - Vadkerty Katalin: Magyarok Csehszlovákiában (1945—1949)
76 Köszöntjük Turczel Lajost 80.születésnapján niter-1 c. A magyarlakta településekről eltűntek a magyar feliratok, s mivel a magyar lakosság zöme nem beszélt szlovákul, gyakori volt az új feliratokban helyesírási hiba. Ezek 1948-ra annyira elszaporodtak, hogy a Belügyi Megbízotti Hivatal rendelettel védte „a szlovák nyelv tisztaságát”. A városokban falragaszokon figyelmeztették a lakosságot, hogy a magyarul és németül beszélőket a rendőrség igazoltatja. Még a magánéletből is ki akarták tiltani a magyar és a német szót. Nem sikerült nekik. A falvakban mindenki magyarul beszélt. A városok lakossága óvatosabb volt, de a magánéletét megvédte20 Az ismertetett magyarellenes törvények és rendeletek kiadásával párhuzamosan a csehszlovák kormány és a szlovák főhivatalok szünet nélkül dolgoztak Déi-Sziovákia „teljes és végleges magyartalanításának” a tervezetén, amelyben kiemelten kezelték a magyarok kitelepítését xMagyarországra. A lakosságcserének nevezett akciót a csehszlovák fél úgy képzelte el, hogy a magyar fél egy olyan szerződést ír alá,amelyben nem határozzák meg a kitelepítendő, ill. a kicserélendő magyarok számát. Az 1945 októberében megkezdett tárgyalásokon a csehszlovák fél „győztesként” viselkedett. A csehszlovák kormány 1945. november 30-án olyan memorandumot hagyott jóvá, amelyben a lakosságcserén felül 3-400 000 magyar egyoldalú kitelepítése is szerepelt. Hasonló követelményekkel érkezett a csehszlovák fél az első tárgyalásra, s csak a magyar diplomácia következetességének köszönhető, hogy az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény csak a lakosságcserét rögzítette, s a szlovák fél optimista elvárásai ellenére — nem foglalkozott a szlovákiai magyarság egészét érintő kérdésekkel. A lakosságcsere — VI. dementis bevallása szerint — a csehszlovák kormány legnagyobb csalódása volt. A várt 150 000 magyarországi szlovák helyett csak 91 421-en kértek áttelepítést, de a magyarországi gazdasági helyzet javulását követően csupán 73 273-an telepedtek át. Cseretranszportokkal /ezek voltak az ingatlan vagyonnal rendelkezők/ csak 27 961 személy, míg az egyirányú transzportokkal 21 149 személy érkezett. A többiek az egyezmény aláírása előtt, ül. után érkeztek Csehszlovákiába. Magyarországi földvagyonuk 38 372 kát. hold volt. A kitelepített magyarok teljes száma 89 660 fő, beleértve az egyezmény előtt, ill. után önként távozottakat is. Hátrahagyott vagyonuk 109 294 kát. hold. A kitelepített szlovákiai magyarok bankszámlája, amit az egyezmény szerint a Magyar Nemzeti Bankba utaltak át 321 206 925 korona volt. A csehszlovák kormány azt akarta, hogy a lakosságcserét 1946 őszére befejezzék, s ennek megfelelően készítették el a kitelepített magyarok vagyona egy részének (belföldi) kolonistákkal való betelepítését. A magyar kormány — mivel a lakosságcsere-egyezmény megkárosította a kitelepítésre jelölt magyarokat —- újabb tárgyalásokat javasolt, s a problémák rendezéséig nem vette át a csehszlovákiai transzportokat. Az első ilyen szerelvény 1947. április 7-én indult el Magyarországra, míg az utolsó 1948. december 23-án hagyta el Csehszlovákia területét.21 A magyar fél következetességét látva a csehszlovák kormány szokatlan po-
