Irodalmi Szemle, 1997
1997/5 - TALLÓZÓ - Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok TALLÓZÓ A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok Magyar tudósok nemzetközi elismerése Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különböző ágaiban tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit, melyet „véletlenül”, de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A dinamitot széleskörűen alkalmazták ipari robbantásokra, ám katonai célokra csak elenyésző mértékben használták. Nobelt nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendő filantrópiája vezette a világbéke előmozdításának gondolatához. 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta, hogy a hatalmas vagyon jövedelméből azokat jutalmazzák minden évben, akik a legjelentősebb eredményeket érték el a fizika, a kémia, az élettan és az orvostudomány, az irodalom, valamint a nemzetek közötti barátság, a világbéke megóvása, a fegyverkezés csökkentése terén. MAGYAR NOBEL-DÍJASOK Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862. VII. 7.— Messelhausen, 1947. V. 20.) Pozsonyban jár gimnáziumba. Kiváló tanárával, Klatt Virgillel később tudományos kérdésekben is együttműködött. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítéltek oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az Akadémia tiszteleti tag ivá válaszotta. Lénárd a századforduló és a századelő egyik kétségkívül legjelentősebb fizikusa. Sajnálatos, hogy a század második évtizedétől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, és Starkkal, egy másik német Nobel-díjas fizikussal a náci ideológia támaszai lettek. Bárány Róbert (Bécs, 1876. IV. 22.— Upsala, 1936. IV. 8.) Magyar származása kétségtelen, apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyar- országon. A hazai tudományossággal, illetve kultúrával azonban vajmi csekély kapcsolata lehetett. Valószínűleg ő köszönhetett a legtöbbet az 1914-ben „a
