Irodalmi Szemle, 1997
1997/1 - Tőzsér Árpád: A harmadik géniusz
TÖZSÉR ÁRPÁD A harmadik géniusz Hamvas Bélának az a terjedelmes és emlékezetes esszéje, amelynek ihletésében jelen dolgozatom íródott, Az öt géniusz címet viseli, de az az „északi géniusz” (s azon belül elsősorban a történelmi Magyarország északi részének, az ún. Felföldnek a szellemisége), amellyel itt Az öt géniusz összefüggésrendjében főleg foglalkozni kívánok, a ham vasi öt szellemiség sorrendjének a harmadik helyén szerepel, s így az írásom fölé is ez a cím kívánkozik: A harmadik géniusz. Kezdjük a tárgyunk közelítését Hamvas esszéjének rövid, reflektív ismertetésével. Hamvas a „géniusz” fogalmát élesen elhatárolja a kultúra, a civilizáció, az állam és a társadalom fogalmától. A „géniusz” a szerző általános szellemi irányultságának, műveltségének, az archaikus népek szent könyveiben foglalt tanításnak megfelelően az „ég-ember-föld” összefüggésrendjében jön létre és a metafizikai örökségünkhöz, a szent könyvekhez való visszatérést célozza. A visszatérés kezdeményezője és példája a „brahman kaszt”. Hamvas így nevezi a szellem emberét (a „brahman” egyébként, amint azt tudjuk, a hinduk tanítója, papja, orvosa volt egy személyben), aki egyedül képes a lét magasabb és alacsonyabb szférái, az „ég és föld” között a kapcsolatot fenntartani, aki egyedül tud a létezés eredeti rendjéről, egységéről. Az öt géniuszban pedig azt vizsgálja a szerző, hogy milyenek a lehetőségei e kaszt létrejöttének Magyarországon. Nyolc, Európára is kiterjedő géniuszt különböztet meg: Dél, Nyugat, Észak, Kelet, Bizánc, a Sarkvidék, Afrika és az Atlanti partok vidéke géniuszát. A nyoic közül ötnek a nyomait fedezi föl Magyarországon. (Itt zárójelben meg kell jegyeznünk, hogy Hamvas a régi Magyarország területében gondolkodik, s a célja ugyan a magyarság szellemiségének a vizsgálata, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy a történelmi Magyarország területén élt más népeket nem veszi figyelembe. A géniusz-rendszer alapsajátossága, hogy nem a nemzeti határokhoz igazodik.) A „déli géniusz” (azaz a görög Athén és a latin Róma) hatását a Dunántúli délnyugati részében, a „nyugati géniuszét” (a nyugati ipari civilizációét) a Pozsony és Szentgothárd közötti nyugati sávban, az „északiét” a Pozsony-Sátoraljaújhely közötti északi hegyvonulat alatt észleli a szerző. Az Alföld a Csallóköznél kezdődik, s keleten Szatmár, délen Szabadka pontja