Irodalmi Szemle, 1997

1997/3 - HAGYOMÁNY - Mayer Judit : Magyar lapalapítási kísérletek Pozsonyban 1918 után

Magyar lapalapítási kísérletek Pozsonyban 1918 után

Landstein Erik végül úgy döntött, hogy átköltözik Bécsbe, íru^el úgy látta, hogy Pozsonyban nincs jövője. Édesanyja bécsi volt,, úgyhogy volty képpen ő is a kétnyelvűek közé tartozott. Távozása után magyarul többé nem rt.

Szerzőnk tehát 1920-ban elhagyta Csehszlovákiát, s öt évig Be sben éli, majd 1925-től 1934-ig Törökországban, Isztambulban volt egy csalá /állalko- zás képviselője. 1934-ben Palesztinában, Haifában telepedett le, s nn próbálta megszervezni a zsidó hajózást. A második világháború alatt a szövet -‘ges biztonsági szolgálat munkatársa lett, Haifában, Isztambulban és Bejrúfban dolgozott. 1943 és 1945 közt a zsidó menekültek segítése volt a feladata. 1946-ban Európában tevékenykedett mint a palesztinai Peltours Utazási Iroda Konszern megbízottja, de feladata akkor is a hontalanná vált zsidók segítése, szervezése volt. Izrael állam megalakulása után hajózási biztosként dolgozott 1949-ig. Ezek után ismét Európába vezetett az útja, s Genfben a zsidó kivándorlási ügyek felelőseként dolgozott még 1972-ben, könyve megjelenése idején is. Közben irodalmi tevékenységet is kifejtett, versei, értekezései, tanulmányai jelentek meg németül, s ezek egy részét héber és francia nyelvre is lefordították. Azt is megtudjuk könyve előszavából, hogy 1946-tól gyűjteni kezdte a Közel-Keletre — lényegében a Szentföldre — vonatkozó térképeket, útleírásokat, s ennek a gyűjtőszenvedélynek köszönheti, hogy a leggazdagabb ilyen jellegű kartográfiai magángyűjtemény tulajdonosának mondhatja magát. Könyve, melyből a magyar irodalmi vonatkozásokat merítettük, az 1920-as évvel végződik, de amint a szerző e könyv előszavában jelzi, további két kötet megírását tervezi. Hogy ez megvalósult-e, nem tudom.

Egyébként Eran Laort, azaz Landstein Eriket, aki édesapám tanítványa volt, személyesen ismertem, és jól emlékszem rá, hogy a háború után, 1947-ben vagy 1948-ban meglátogatta édesapámat. Erről különben ír is a könyvében.