Irodalmi Szemle, 1997
1997/3 - HAGYOMÁNY - Mayer Judit : Magyar lapalapítási kísérletek Pozsonyban 1918 után
Mayer Judit részletesen kifejti milyen is volt az ő akkori lírai költészete, de ezzel itt most nem fogunk foglalkozni, már csak azért sem, mert az eredetileg magyarul írt verseiből németül közöl szemelvényeket. 1919. június 29-én jelent meg az első, a fiatalok által alapított pozsonyi magyar hetilap, a Pletyka, „társasági revolverlap” alcímmel. Később „társasági irodalmi és színházi szemle”-ként jelölték meg. Főszerkesztőként Herczeg Gábor jegyezte a lapot, de már szeptemberben kilépett a szerkesztőségből, és Lányi Géza állt a helyére. Az 1919. október 4-i számmal ez a vállalkozás aztán végleg megszűnt. Valamivel tovább élt egy másik folyóirat, melyet Honty Ottó hívott életre, és a Színházi Hét címet viselte. Az 1919. augusztus 17-i első füzettől kezdve az 1920. január 31-i utolsó számig Honty volt a lap felelős szerkesztője. Az utolsó szám hármas búcsúzás volt. A magyar anyanyelvű közönség nevében elköszönt a szerkesztő a magyar színtársulattól, amely addig még játszott Pozsonyban, és ezen a napon volt kénytelen elhagyni a Városi Színházat. Ugyancsak búcsúzott a szerkesztő az olvasóktól, mert a magyar színjátszás megszűntével egy magyar nyelvű színházi lapnak nem volt többé létjogosultsága. És végül Honty Ottó maga is búcsúzott Pozsonytól, mivel szándékában állt a várost végleg elhagyni. Komolyabb vállalkozást jelentett egy hetilap, melyet szintén Herczeg Gábor alapított, s a címe Képes Világ volt. Nagy formátumban jelent meg először 1919. október 19-én; fele időszerű képeket tartalmazott, másik fele irodalmat. Ebben a folyóiratban az egész Árkádia csoport közreműködött. A Képes Világ tartotta magát valamennyi kísérlet közül a legtovább. Herczeg Gábor ugyan 1920 februárjában kilépett a lap szerkesztőségéből, de a lap még tovább vegetált több mint egy évig. Egyik kézből a másikba került, végül Angermayer Károlynál, a Pressburger Zeitung kiadójánál kötött ki. Fennállásának utolsó hónapjaiban még egy német nyelvű része is volt, mely az Illust- rierte Welt címet viselte. 1921. június 12-én ez a lap is megszűnt. Lorándy Kautznak is sikerült régi álmát valóra váltania. 1919. november 6- án megjelent egy Korzó című lap. Szerkesztőbizottságának tagjai: Gerő László, Győri Gyula és Lorándy K. Loránd voltak, de ez utóbbi volt valójában a szerkesztőség „lelke”. A folyóirat tízhavi fennállása alatt négyszer cserélődtek ki a szerkesztőség tagjai, egyedül Lorándy tartott ki csaknem végig. Eran Laor így minősíti a lapot: „a komoly és felszínes, költői és újságírói anyag sikerült keverékét hozta, és nagy kedveltségenk örvendett”. Egyébként Eran Laor — akkor még Landstein-Lándor — írt a Népszavába is meg a Volksstimméoe is, köze volt a szociáldemokrata párthoz, be is lépett annak magyar tagozatába (1920. február 20-án), akadtak némi kellemetlenségei a rendőrséggel, de ezek aztán elsimultak. Azt is említi, hogy az 1919. február 12-i pozsonyi véres események első évfordulóján cikket írt erről a Volksstimmébe. (1919. február 12-én a szociáldemokrata párt tüntetést szervezett, a tüntetők ellen kivezényelt karhatalom sortüzet adott le a tömegre. A lövöldözésnek hét halálos áldozata és huszonhárom sebesültje volt.)
