Irodalmi Szemle, 1997
1997/3 - SZEMTŐL SZEMBEN - A CSEMADOK XVIII. KÖZGYŰLÉSE ELŐTT - Szövetségünk vállalja a magyar kultúra értékeit Beszélgetés dr. Bauer Győzővel, a Csemadok Országos Választmánya elnökével
SZEMTŐL SZEMBEN megemlékezések, emlékszobrok és emléktáblák kapcsán szinte irracionális dühvé s alkotmányellenes tettekké fajult. A kulturális kormányzat a támogatás megtagadását az EBESZ biztosok felé is csupán túl általános, megfoghatatlan és ellenőrizhetetlen, s azok számára is átlátható álérvekkel tudta csak indokolni. Öntudatunk és nem eléggé erőteljes lojalitásunk e politikai gyakorlattal szemben a kormány szempontjából negatívum. Szerintük táncolhatunk és énekelhetünk, de elsősorban a többség nótáit. Fontos, hogy ne gondolkozzunk, ne beszéljünk, s ne vegyük észre, hogy elnemzettelenítésünk s ezzel az asszimilációnk a cél. A suttogó propaganda révén terjesztett üzenetek szerint szövetségünk neve, annak tisztségviselői és tevékenysége sem felel meg a hatalomnak. Csalódottak, mert hiába várják, hogy a többségi járomba hajtsuk fejünket. A rendszerváltást követően a Csemadok-tagság az eddigi taglétszámnál 10 százalékkal alacsonyabb szinten állandósult. A Csemadok tagjainak többsége hű maradt szövetségéhez, így jelenleg a taglétszám meghaladja a 80 ezret. Megemlítendő, hogy az állami támogatást egyre nagyobb mértékben élvező Matica Slovenská taglétszáma a tízezret is nehezen haladja meg. A hatalom minden eddigi próbálkozása arra vonatkozóan, hogy megossza, s apró, jelentéktelen szervezetekké változtassa szövetségünket, csődöt mondott. Véleményem szerint, ha mi magunk tisztázzuk az értékrendet, elsősorban a saját portánkon takarítunk, s közösségeinkben a kulturális és szellemi értékek, nem pedig a személyes érdekek lesznek a meghatározók, akkor felemelt fejjel és bátran nézhetünk a jövő felé. Akkor a hatalom és az azt akarva-akarat- lanul kiszolgálók erőfeszítése ellenére sem süllyedtünk mély gödörbe. • Mit tett a Csemadok Országos Választmánya annak érdekében, hogy a kormány odafigyeljen arra a tudathasadásos állapotra, mely az egyik oldalon a Matica slovenskát különleges helyzetű nemzeti intézményként (a „nemzeti gondolat” letéteményeseként) kezelte, a magyar kisebbségi kultúrával, szellemiséggel szemben viszont politikai és gazdasági diszkriminációt alkalmazott? — Elszomorító, hogy minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a törvényhozás, a kulturális és az oktatási tárca olyan törvényeket fogad el, mint a nyelvtörvény, felsőoktatási törvény, a büntető törvénykönyv módosítása, vagy olyan megnyomorító intézkedéseket tesz, mint az alternatív oktatás erőszakos bevezetésére tett próbálkozások és legutóbb a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése. Ezek nemcsak a Csemadokot, hanem a magyar színházakat, múzeumokat, az anyanyelvi oktatást, a városi egyetemeket és az egész magyar közösség létét veszélyeztetik. Hosszú távon csak a szlovákiai belpolitikai erőviszonyok megváltozása jelenthet esélyt ezeknek a demokrácia- és magyarellenes intézkedéseknek a megszüntetésére. Az Ön által említett, a kultúrát nyelvéből adódóan értékesnek vagy elsorvasztandónak tartó diszkriminatív intézkedések ellen hivatalosan, nyilvánosan, látványosan és