Irodalmi Szemle, 1997
1997/11-12 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Földreform és nemzeti terjeszkedés (tanulmány)
POPÉLY GYULA A Felvidéken a szláv nemzeti expanzió jegyében folyó földreform néhány éven belül már meg is hozta első gyümölcseit. A húszas évek folyamán a magyar etnikai tömbön belül máris számos szláv települést szerveztek, s a magyarellenes „hadművelet” zavartalanul folyt 1938-ig. A csehszlovákiai földreform a cseh országrészeket is érintette, a telepítési akció azonban kezdettől fogva a volt magyarországi területekre koncentrálódott, itt is leginkább a magyar többségű területekre. Az Állami Földhivatal hivatalos közlönye szerint például az 1924. év végéig a köztársaság területén összesen 1187 telepescsalád elhelyezésére került sor, ebből azonban csak 55 család esett a cseh országrészekre, a többit főleg Szlovákiában, illetve részben Kárpátalján juttatták földhöz.20 Az Állami Földhivatal közlönye több alkalommal is megelégedéssel konstatálta, hogy a magyarlakta területeken mily gördülékenyen folyik a szláv települések szervezése. Az egyik 1926 nyarán publikált beszámoló arról tudósít, hogy Szlovákiában máris 32 kolónia van, miközben újabb 4 áll szervezés alatt. Az ide érkező „emberanyag” azonban sajnos nem egyformán „értékes”, szögezte le az idézett közlöny. „Aránylag jó anyagot képeznek a morvaországi telepesek, akik fölöttébb jól érzik magukat Szlovákiában” — olvasható az idézett beszámolóban. „A szlovákoknak azonban sok pótolni valójuk van mind a gazdasági tapasztalatok, mind a munkamódszereik vonatkozásában, főleg ha hegyvidékről érkeztek, ahol külterjes gazdálkodás folyik. (...) A szlovák telepesek egyes helyeken még faekékkel, valamint apró lengyel lovacskákkal érkeztek meg a kolóniákra.” Az Állami Földhivatal közlönye szerint éppen ezért arra kell törekedni, hogy a szlovák telepesek mindenütt keveredjenek a csehekkel és morvákkal, s persze lehetőleg sehol ne ők legyenek többségben.21 A szlovákiai és kárpátaljai földreform lebonyolítói valóban igyekeztek odahatni, hogy a szlovák telepeseket a csehekkel és morvákkal keverten helyezzék el Azt pedig mindjárt az akció beindulásakor elvként szögezték le, hogy az egyes településeknek minél előbb önálló közigazgatási egységekké — telepesközségekké — kell válniuk, saját községi elöljárósággal, templommal, iskolával stb.22 Az összefüggő, zárt magyar etnikai tömb szétszabdalására komoly alapossággal kidolgozott tervek készültek Az Állami Földhivatal például már eleve megszabta, hogy Szlovákiában leginkább Pozsony és Érsekújvár között, Komárom, Léva és Ipolyság környékén, valamint a Csallóközben — tehát a legkompaktabb magyar területek stratégiailag fontos pontjain — kell elhelyezni a cseh és morvaországi, valamint a Felvidék északi területeiről érkező szlovák telepeseket23 A Csallóközben már a húszas évek elején létrejöttek az első „csehszlovák” kolóniák. Önálló telepesfalvakká majd csak az évtized második felében szerveződtek, de megkülönböztetett nemzetstratégiai szerepük keletkezésüktől fogva nyilvánvaló volt. A Csallóköz első szláv telepei közé tartoztak a Tany község kataszterének
