Irodalmi Szemle, 1996
1996/6 - ÁRGUS - Wirth Imre: Nagymonológok
Az új versek némelyike nem pusztán az önéletrajzi én életútjának állomásait idézi föl, hanem — a címadó vers idézett nyitányához híven — a poétikai én változataira, a Petri-költészet meg- alkotottságából kiolvasható, a vers alakzataként létező alanyi pozíciókra is emlékezik, noha talán némileg kevesebb önidézettel, mint a Sár lassan klasszikusnak tekinthető darabjai, ám gyakorta követve az e költészetben egyre nagyobb szerephez jutó nyelvi játékok lehetőségeit. Példaként: a Csakamari című darab címe a vers beszélője szerint "első hallásra olyan, mint egy japán küzdősport (vagy ételspecialitás) neve", holott torzított önidézet: a kettővel korábbi költemény címét (Csak a Mari maradt) írja át. A Csak a Mari maradt (melynek címében szintén szembeötlő a homofonikus játék) pedig tovább göngyölíti ezt a fonalat: a Körülírt zuhanás egy versét, a Szükségmegoldási idézi azon férj alakján keresztül, akinek "érintése élet- veszélyes". A játékos önidézetek és az egyes versek közötti — gyakran csak véletlenül föltáruló — kapcsolatok ellensúlyozzák a visszatekintéshez és az "időszembesítéshez" hagyományosan kapcsolt, s e versek némelyikéből is kihallható elégikus hangnemet, megőrizve a Petri-költészet egészére jellemzőnek mondható iróniát. A kötet szerkesztése révén a föntebb említett ellentétpárok — fiktív és valós személy, tragikum és irónia, grammatikai és retorikai jelentés, visszatekintés és folytatás — minduntalan "zárójele- zik” egymást, s a közöttük fönálló eldöntetlenség lebegtető fönntartása, az. ebből adódó feszültség akár egymással teljesen ellentétes olvasatokat is kihívárgus hat az új versfüzérről, s ennek megfelelően (a belső kapcsolatok mentén) visszamenőleg is újraírhatja a Petri- költészet néhány jellemzőjét. Attól függően írhat ja újra. hogy az olvasó — a szöveg "objektív” tanúságtételének híján saját poétikai eszményeit híva elő — mely zárójeleket nyitja ki vagy zárja be. Ezt jelen recenzió szerzője a kötet erényének tartja — méltatva ezzel mind a szerzőt, mind a kiadót —, mert az ilyen újraértés szembesítheti líraolvasási kultúránkat saját, sokszor talán éppen Petri György költészetén edződött előföltevéseivel. A Sár és a Vagyok, mit érdekelne ciklusok hozzákapcsolása az összegyűjtött versekhez tehát nem csupán bővíti az életmű terjedelmét, hanem megmutatja a továbbíródó költészet belső kapcsolódásait, a más poétikai hagyományokhoz való viszonyát, s egyszersmind visszamenőleg is új lehetőségeket teremt a költői pálya értelmezésére, annak megújulásaival, megszakításával és folytonosságával egyszerre szembesítve az olvasót. WIRTH IMRE Nagymonológok Pályi András: Éltem / Másutt / Túl (Kalligram. 1996) A kötetben megjelent regény (Éltem) és a két elbeszélés közül az egyik (Másutt) már megjelent korábban. 1988-ban. Az új kiadásban elmaradtak a mottók, a könyv kiegészült a harmadik elbeszéléssel, s Nádas Péter utószavával. Pályi írói útjának "különcsé
