Irodalmi Szemle, 1996

1996/3 - NYELV ÉS LÉLEK - Lanstyák István: A kodifikálás lehetőségei a magyar nyelv állami változataiban

(2) Egyéb eltérések. Ezt a kategóriát érdemes többfelé bontani.

(a) Vannak szavak, amelyek az elsődleges központban is létező entitásokat jelölnek, ám az elsődleges központban nem szoktak rájuk külön szóval utalni, hanem vagy fajfogalommal (tehát tágabb jelentésű szóval), vagy pedig ellenkezőleg, valamely speciális változatát nevezik meg. Vagyis egyszerűbben: az elsődleges központban nincs olyan szó, amely az illető szó jelentéstartományát egyértelműen lefedné. így pl. a szm. iskolázás a kontextustól függően lehet tanfolyam, iskola, oktatás, átképzés; a szm. összpontosítás lehet megbeszélés, összejövetel, gyakorlás, gyakorlat, edzés, edzőtábor, próba, tanfolyam. Ilyen még a vm. munkaszervezet ’vállalat vagy más intézmény’; szm. átnevez ’átkeresztel’, nevét megváltoztatja’, kenő'hal-, vaj-, zöldség-, túró- stb., stb. -krém); stb.

(b) Az illető fogalomra az elsődleges központban is van szó, de az. kevésbé megfelelő, mint a helyi változatban használt. Ennek többféle oka lehet:

(ba) A két változatnak eltérő a motivációja, és ezért zavaró asszociációkat kelt, zavart okoz az illető szemantikai mezőben, pl. szm. alapiskola ’általános iskola’; szaktanintézet ’szakmunkásképző’; műszaki igazolvány ’forgalmi engedély’; közlekedési játszótér ’KRESZ-park’, egészségügyi központ ’rendelőintézet’; anyasági szabadság, ill. segély 'gyermekgondozási szabadság, ill. segély'.

(bb) A magyarországi fonna — eltérő motivációja miatt — más szóval való keveredést idéz elő. Pl. a szm. születési szám (a mm. személyi szám azért nem felel meg szlovákiai használatra, mert ezt a szí. osobné číslo megfelelőjének vélhetnék, holott emennek a mm. megfelelője a törzsszám).

(be) A Magyarországon használt változat egy vagy több másik központ beszélői számára stilisztikai szempontból jelölt, vagyis erősen magyarországiasnak érződik (ezek az ún. "hungarizmusok", vagyis magyarországi regionalizmusok), pl. hungarocell, közért, ofotért, tiizép stb. Hogy ez így van, arra jól rávilágít Szabómihály Gizellának az a megfigyelése, hogy a kortárs szlovák írók műveinek magyar fordításában a szlovákiai magyar olvasó számára zavaróak az olyan kifejezések, mint dollárbolt, tcmáics, úttörő, mivel a szlovákiai magyar olvasónak ezekhez Magyarország asszociálódik.

(bd) A magyarországi fonna túl hosszú nehézkes a kontaktusváltozathoz képest, olykor szinte körülírásként hat (s így érintkezik az (a) kategóriával). Pl. a rm. municípium-hoz viszonyítva a mm. megyei jogú város túl hosszú, és körülírásnak hat. Ilyen még a szm. főiskola ’ felsőoktatási intézmény’, főiskolás ’felsőoktatási intézmény hallgatója’, születési bizonyítvány és házasságlevél (ezek korábban Magyarországon is használatosak voltak a mai születési, ill. házassági anyakönyvi kivonat helyett).

(be) A magyarországi forma valamilyen más okból nem vagy alig használatos (be sem került a peremországok állami változataiba, pl. azért, mert a hatóságok az államnyelvinek megfelelő fonna használatát szorgalmazták). Ilyen többek között a szm. munkahivatal ’munkaügyi központ’; városi, ill. községi hivatal ’városi, ill. községi polgánnesteri hivatal’; tanító ’pedagógus’, orosztojás ’kaszinótojás’, nn. líceum ’gimnázium’; vm. község ’járás’.

A kodifikálás lehetőségei...