Irodalmi Szemle, 1995
1995/9 - PERÚJÍTÁS - Brogyányi Kálmán: A Szent Márton-székesegyház
perújítás BROGYÁNYI KÁLMÁN A Szent Márton-székesegyház Vannak városok, melyeket egy-egy kimagasló épület annyira jellemez, mint egy tájat a hegyek, völgyek és folyómedrek szeszélyes alakulása. Pozsonyt a négyszögletű várrom és az alatta emelkedő Dóm-torony nélkül el sem lehet képzelni. Az ősi Dóm történelme azonos a városéval. A város utcái a folytonos fejlődés következtében állandó alakulásban vannak. Néhány évtized alatt egész utcasorok vesztik el előbbi jellegüket. Modernizálódnak, új és egyre újabb épületek emelkednek a régiek helyén. A Szent Mártonról elnevezett székesegyházunk maga az állandóság, a megállt idő. Pozsony Pantheonja, ahol a múlt és jelen találkozik. Régi, még a középkor lelkületét sugárzó épületrészek mellett a későbbi korok történelmi emlékei emelkednek. Hatalmas, fényről, ragyogásról, királyokat koronázó pompáról tudnának beszélni a falak. De áhítatról és istenfélelemről is, mert ez a pozsonyi polgárerényekhez tartozott mindenkoron. Sok szép latin felirat bizonyítja ezt a városban. A székesegyház körül most zajong a modem élet. Minden régi templomban van valami álomszerű, valami, ami kitágítja a fizikai létezés korlátait és az idő s a tér határait szétmossa. A gótikus templomok ilyen, a misztika felé utaló tulajdonsága a félhomály. Nem a sötétség, de a tompított fény, mely színesebb.
