Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - Molnár Miklós: Nekrofil szentképcsarnok

MolnárMiklós

Leona az egyetlen eleven élőlény a gyász, sértődöttség, hántások, hitetlenség búskomor hajlékában, e feltörhetetlenül önmagába zárt kispolgári tébolyda mumifikálódott tárgyai és lényei között. Folyamatosan roncso- lódik, tekintetében ugyanaz a megfélemlítettség, mint kislánykori szülőanyjáéban. Szemének édeni csillogását fátyol fedi. Lágerlakó lesz őbelőle is.

A másfél-kétéves kislány szabadságharca: Frida bárhova cipeli is szeszélyei és depressziói szerint, ő mindig próbál ellépkedni, elténferdülni, tétován tapogatózva, otthont keresve. Megtanítják félni, a világ csupa fenyegetés, mindenütt szorongató idegenek. Gyorsan rákap a negációra, és kezd beletanulni abba is, hogy környezetét betegségek révén befolyásolja. Kínjában (magzatgyilkos asszony gyermeke) autisztikussá válik. Az őt érő hatások, környezetének viselkedésmintái mind azt készítik elő, hogy nyomorult, önutáló, zavart lelkű, emberkerülő, nekrofil lénnyé váljon ő is, akárcsak az a szubkultúra, amelybe beleszületett, s amelynek egész földrész esett martalékul. Gondoskodnak róla minden módon, hogy alapélménye ez legyen: Méhkaparékocska, az ő elölt testvérkéje, jobban járt*

E nekrofil országban szinte csak a méhkaparékocskák "járnak jól". Itt az áradás, az öröm, a teremtő bizonytalanság, a közvetlenség, a jelenvalóság, a kaland, az elevenség, vagyis az élet minden jelét nagyon erőszakosan elutasítják. A nekrofil tenyészet számára Leona csupáncsak préda — a kínosan, végtelen lassúsággal enyésző drakulai korallzátony tápláléka.

Remény és parancs

Az ikonlétre kényszerült Leona mostanára hatévessé cseperedett. Beérték benne a vetések. Csurig fóbia, szorongás, bizalmatlanság, kígyónyúl, táplálkozási és viselkedési zavar. Működnek benne a nárcizmus harácsoló reflexei. Tekintetében mérhetetlen szomorúság, ritkán nevet, mindig szárazon, csikorogva, kényszeresen.

Frida most másféle gerendázathoz van felöltözve: instant önelégültséggel kufárkodó jógaszektába lépett be, és pránatelt belső mezőkön legelészve, könnyedén felülemelkedik sokoldalúan tönkrenevelt gyermeke százféle jaján s gondján.

* "Hu választania kell u terhesség emgszakítása vagy a között, hogy a világra hozandó gyermek élete nyomorúságos lesz, vagy éhínség, háború viszi sírba, senki sem választhat ja a második lehetőséget." (Aurelio Peecei, a Római Klub elnöke)