Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - Az Irodalmi Szemle köszönti a 70 éves Rákos Pétert

Az Irodalmi Szemle köszönti a 70 éves Rákos Pétert

szélesebb körben megismertesse és népszerűsítse a cseh olvasók körében: "Törekszem rá — nyilatkozta az említett interjúban —, hogy megmutassam a magyar irodalom nagyságát és szépségét, nem tompítva szégyenlősen, ami benne sajátosan magyar, de nyomatékkai éreztetve, mennyire rokon szellemű és fontosságú sok tekintetben éppen a csehvel, ezen túlmenően: mennyire közép-európai (Közép-Európában ugyanis hiszek és szeretem), s még tovább menve: mennyire európai..."

Rákos Péternek fontos szerepe van abban is, hogy a klasszikus magyar irodalom nagyjai (pl. Katona, Madách, Jókai, Mikszáth stb.) mellett a modern magyar irodalom képviselői szintén eljutnak a cseh olvasókhoz. Tevékenysége nyomán Ady Endrétől Illyés Gyuláig, Móricz Zsigmondtól Déry Tiborig számos kiváló újabb magyar alkotó művei olvashatók kitűnő cseh fordításban. A megjelenő művek legtöbbjéhez tájékoztató tanulmányt, elő- vagy utószót írt, melyekben nemcsak a műről és alkotójáról, hanem a magyar irodalom történelmi összefüggéseiről, a már említett specifikumairól és európai kapcsolatairól, a magyar nép történetéről és kultúrájáról stb. is közöl eligazító ismereteket, szinte felbecsülhetetlen szolgálatot téve ezzel a magyar és a cseh kultúrának, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése ügyének.

Tevékenysége azonban nem merül ki az olvasóközönség széles rétegei tájékoztatásában. Cseh nyelven megjelenő tanulmányaiban a tudományos közvéleményt is informálja a magyar irodalom eseményeiről. Az ő nevéhez fűződik a cseh nyelvű magyar irodalmi lexikon (Slovník spisovatelü — Maďarsko, 1971) és a magyar irodalomtörténeti kutatások eredményeinek eddigi leggazdagabb idegen nyelvű bemutatása (Teórie literatúry v zrcadle maďarské literárni védy, 1986). Az utóbbi kötetnek nemcsak összeállítója, előszóírója, hanem fordítója is, mint ahogy számos sikeres műfordítással is dicsekedhet. (Pl. Bóka László: Alázatosan jelentem című művét ő fordította csehre — értően.)

Irodalmi és irodalomtörténeti munkásságának nem kevésbé jelentős az a része sem, amely az egyetemes magyar irodalomtudományt gazdagítja. Kutatási területe a XIX. század második fele és a XX. század magyar irodalma. Számos, a kismonográfia kereteit kitöltő tanulmányt írt Ady költészetéről, Katona Bánk Bánjának Madáchról, Jókairól, Mikszáthról, Móriczról stb., eredeti szempontokat és meglátásokat tartalmazó esszéket Füst Milánról, Karinthy Frigyesről és Karinthy Ferencről, Németh Lászlóról, Illyés Gyuláról, napjaink tudományos közvéleményét foglalkoztató elméleti-módszertani kérdésekről.

Lenyűgözően sokoldalú és sokrétű tevékenységének egyetlen vonatkozását szokták a hazai magyar irodalmi életben nehezményezni. Rákos