Irodalmi Szemle, 1994

1994/10 - DANYIIL HARMSZ: Esetek

Esetek lockijnak sikerült csodával határos módon kiszabadulnia, s még rehabilitálását is megérhette. Az orosz avantgárd első nemzedéke azt hitte, hogy a művészet forradalma azo­nos, vagy azonos lehet a politika forradalmával. Ezzel az illúziójával Vlagyimir Ma­jakovszkij számolt le meggyőzően, amikor golyót röpített a fejébe. Harmsz és társai már nem élhették meg a forradalom illúziót adó lendületét. Ők már a rideg valósággal találkoztak. Az elembertelenedett hatalom és a meghirdetett eszmények közötti áthidalhatatlan szakadékba lökték be őket. A remény leghalvá­nyabb jele sem mutatkozott előttük. Kafka, illetve Harmsz látomásai között nem művészi értelemben vett, ám annál félelmetesebb különbségnek számít, hogy a prágai német írót személyében senki sem fenyegette, a petrográdi orosz írót pedig már az is veszélybe sodorta, hogy más­ként merészelt írni, mint azt az egyre inkább kötelezőnek számító kánonok előír­ták. Olyan világban élt, amelyben az egyéni stílus közösségellenes bűntettnek számított. A csodabogár álarcát öltötte magára, akárcsak az édesapja. Bizonyára védekezés­ként. Naplójában azonban ez is olvasható: „ Tegnap a papa azt mondta nekem, hogy amíg Harmsz leszek, a szükség szüntelenül üldözni fog. ” A papának igaza lett... Gogoli fantázia — mennyi költött anekdotát jegyzet fel Gogolról! —, végletekig leegyszerűsített költői nyelv jellemzi ránk maradt alkotásait. Groteszk világot ábrá­zolt — groteszk módszerekkel. Harmsz személyében egy' ismeretlen klasszikus tért vissza az orosz irodalom vilá­gába. Ha — remélhetőleg — magyarul is hozzáférhető lesz egy jelentősebb váloga­tás műveiből, talán Mihail Bulgakov írásaival párhuzamosan kell majd olvasnunk őt. Harmsz nem szerette a hagyományos klasszikus stílust, Bulgakov kézbe sem vet­te az avantgárd alkotásokat. Ez is groteszk. Mint ahogyan az is, hogy Bulgakov sem­mit sem tudhatott Harmszról, Harmsz pedig még hallani sem hallhatott a Mester és Margaritáról. i~v a xrvrrr yy * M&rw Esetek í. Egy öregasszony mérhetetlen kíváncsiságtól vezettetve kihajolt az ablakon, ki­esett és összetörte magát. Egy másik öregasszony is kihajolt az ablakon, nézegetni kezdte az előzőt, aki ha­lálra zúzta magát, de mérhetetlen kíváncsiságától vezettetve szintén kihajolt az ab­lakon, kiesett és összetörte magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom