Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - GION NÁNDOR: Nemzeti színek
Gion Nándor Király Ágota ezt már nem bírta elviselni. Felugrott a székről, nagyot dobbantott sérült lábával, és azt kiáltotta: — A bemutatón én fogok játszani! — Szó sem lehet róla — tiltakozott dr. Gajdos Tamás. — Menj a fenébe! — förmedt rá gorombán Király Ágota. — Utálom nálad azt a rohadt... — A nők nem káromkodhatnak ebben a színházban — mondta az ajtóból Till Sándor. Király Ágotának egy pillanatra elakadt a szava, aztán valamelyest csöndesebben azt mondta: — Rendben van. De a bemutatón játszani akarok. — Nem kockáztathatunk — mondta dr. Gajdos Tamás. — Megegyeztünk, hogy... — Nem érdekel, hogy miben egyeztünk meg! — kiáltotta Király Ágota, s szinte gyűlölettel nézett dr. Gajdos Tamásra. — Színésznő vagyok. Téged meg halálosan unlak. Felugrott a színpadra, katonás léptekkel elvonult az elnök előtt, és eltűnt a függöny mögött. Biztosan az öltözőbe ment bejelenteni a rendezőnek, hogy másnap este ő játszik a bemutatón. Egyáltalán nem sántított. Dr. Gajdos Tamás segélykérőn forgolódott, de senki sem tudott segíteni rajta. Aztán ő is elment a függöny mögé. Vártunk. Tulajdonképpen már mindent előkészítettünk az ünnepi megnyitóra, nem maradt semmi tennivalónk, csak Stefán Lajos vacakolt még a fényszórókkal, szerintem szükségtelenül. Dr. Gajdos Tamás hamarosan előbukkant a függöny mögül. Stefán Lajos erősen az arcába világított, s mindannyian láttuk, hogy könnyes a szeme. Hiába, dr. Gajdos Tamás pipogya ember maradt, túl sok verést kapott gyermekkorában. Szánalmasan szédelgett a színpadon, és nekiment az asztalnak. Az Elnök mellszobra megingott, leesett az asztalról, legurult a színpadról is, és darabokra tört. Eddig is csöndben voltunk, de most még nagyobb lett a csönd, s ez igen sokáig tartott. Mindannyian megkönnyebbültünk, amikor Till Sándor álmos hangon azt mondta: — Takarítsátok el azt a fehérséget, az irodámból hozzátok le az Elnök arcképét, és tegyétek a zöldségfélék közé, aztán menjetek haza pihenni, mert holnap nehéz napunk lesz. A doktor úr is menjen haza. Mélységesen tisztelem a doktor urat, nagyon rendes ember, és szerintem ő a legjobb orvos a világon, ezért azt tanácsolom neki, hogy a jövőben ne bízzon a színésznőkben, mert túlságosan szépek, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok. Mindannyian azt tettük, amit a kövér igazgató javasolt. Másnap délelőtt simán lezajlott az ünnepi megnyitó. Till Sándor rövid beszédet mondott magyarul a kultúráról és a színház nemes küldetéséről, Budzsarov Milutin hosszú beszédben méltatta az ország nagylelkű nemzetiségi politikáját, Lakner Ferenc elszavalt két verset a hazafiasságról és a szellem erejéről, s fellépett még egy hegedűművész is. Ezután a meghívott vendégek a klubban ünnepeltek, és sokat nevettek. Este a bemutató is si
